Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Gondolatok

2009.09.07

 

 

Kép

 

Készítettem egy blogot.  
Ebben a blogban általában rövid gondolokat, ajánlásokat olvashattok filmekről, színházról, könyvekről, zenéről, vagy ami éppen eszembe  jut.

 http:// anna-gondolatok.blogspot.com

 

De itt is közzé teszek belőle néhány gondolatot.

 

 

 

 Most éppen OSHOT olvasok

Kép Nők könyve

Idézek:

 

" A legtöbb dolog, amiben a nő és a férfi különböznek, csak viszonylagos. A különbségeket éppen hogy meg kellene becsülni, fenn kellene tartani, mert ezek teszik vonzóvá egymás számára a két nemet. Nem egymás elítélésére kellene használni őket. Én azt szeretném, ha a két nem egy szerves egységgé válna, megtartva közben önnön szabadságukat, mert a szeretet nem megköt, hanem szabaddá tesz. És akkor egy szebb világot hozhatnánk létre. Az emberiség egyik fele most meg van fosztva attól a lehetőségtől, hogy ebben közreműködhessen, pedig ez a fél, a nő, nagyszerű adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy egy szebb világ jöhessen létre. Az ő közreműködésével egy gyönyörű paradicsom lehetne a világ.
A nőknek fel kell kutatniuk és ki kell fejleszteniük lelkükben a saját potenciális képességeiket, és akkor gyönyörű jövő vár rájuk. A férfi és a nő nem egyenlők és nem is egyenlőtlenek - ők egyedülállók, egyediek. És két páratlan, egyedi ember találkozása újabb csodával gazdagítja a létet. "         (OSHO)


( Nem mindenben értek egyet OSHO filozófiájával. Például  azt mondja, hogy a család helyett legyenek kommunák. Azaz a házasság elavult intézmény.
Erről nekem egészen más a véleményem ! De érdemes a könyvet elolvasni. )

 

És egy szép vers József Attilától



                                      RIÁNAK HÍVOM

Riának hívom őt
De éppúgy mondhatnám sónak, vagy villámnak is
Sok értelmetlen dolgot csinálunk, azt mondjuk rá, hogy szép
s azután kiejtjük kezünkből
Röntgenfényből faragták, átsugárzik a falakon és szavaimon
Haj, de igen messze van
Ha egyedül vagyok, odaül homlokom elé, nagyon fájhatok
neki
Sóhajt s testemre hulajtja fájdalmait
Csodálatos, hogy más nem vette észre feje fölött a virágokat
Pedig én láttam, hallottam is, szines harangokat dobálnak
jobbra-balra
Belőlük mosolyognak föl jövőbeli gyerekei
Közöttük jár, nagy gonddal ügyel rájuk, de erről sem tud
Azt hiszi ilyenkor, hogy takarít, vagy, hogy engem kínál
meg vacsorával

Egy hangvilla két ága vagyunk
S mégis, ha egymásra nézünk
Néha rekedten száll föl a szomorúság.

( 1924.szept.? )

 

 

 

Színházban voltam....

Kép

Katona József Színház

 

C.Goldoni

( 1707-1793 )


Jelenlegi ismeretünk szerint 120 színművet szerzett, életműve maga is terjedelmes.
" Céltudatosan valósította meg vezéreszméjét, az olasz komédia megreformálását.
A komédia megújítója. Velencében kialakítja a vígjáték polgári, realisztikus szemléletmódját, színházi reformját, megalkotja a polgári vígjátékot, mint műfajt.
Ügyel a művészien kidolgozott szövegre, szakít az un. " fentebb stílussal", és hőseit nyelvhasználatukkal is jellemzi.
Az állandó típusokat a tipikus figurák váltják fel. nevetségessé teszi az emberi gyarló tulajdonságokat: A kicsinyességet, a nőgyűlöletet, a pletykát, de hisz az ember nevelhetőségében. A szinpadi látványosság, hagyományos figurák mellett, főhőseit egyénivé, valóságossá tette, műveit társadalmi tartalommal látta el. A színpadon eltűnik a színészek addig viselt álarca. ( Wikipédia )

A Katona József Színházban láttam Zsámbéki Gábor rendezésében:

Goldoni - A karnevál utolsó éjszakája c. darabot.

A darab azóta számtalan díjat besöpört. Megérdemelten!

A dráma a kisemberek kicsinyes problémái körül mozog.

Gondos, finom rendezés, remek jelmez, díszlet,
kitűnő színészi alakítások!

Felhőtlen kilkapcsolódás a nézőknek!

( Csupa életöröm- életérzet )

 

Ajánlom mindenkinek, aki még nem látta!

 

 


PIKÁNS ZSOLTÁR...

Kép



A Pinceszinházban látható egy olyan darab, amit érdemes megnézni!

 

Pikáns zsoltár

( Pápai Erika Mezei Mária estje
rendezte: Szigethy Gábor )

" Nyolcvan perc egy színésznő öltözőjében. Negyven év a magyar történelemben. Egy kopott színházi öltöző. Mezei Mária fellépésre készül. És kérdezik. Többen kérdezik. A színésznő válaszol.

Mezei Mária a színpadon, éjszakai lokálban, mindenütt, egy életen át hirdette az igazságot.
A saját igazságát! Játszott verses tragédiát, könnyed komédiát, bóhozatot, drámát, érzelgős operettet, énekelt kuplét, sanzont, zsoltárt, magyar nótát, népdalt.

Mezei Mária színésznő volt a XX. században, Pápai Erika pedig színésznő a XX.század végén. Mezei Mária szavait idézi, dalait énekli, sorsát éli a szinpadon. Megpróbálja elmondani, hogy mennyire nehéz és egyben gyönyörűséges színésznek lenni. "


( Mezei Mária levele Latinovits Zoltánnak - Bujdosó Lány ( 7)
In memoriam Latinovits Zoltán -levelek )



"     Drága Zoltán,

 

                                                              Budakeszi, 1967. április 10.

azt hiszem tizenötéves koromban írtam utoljára színésznek " rajongó levelet ", szegedi gimnazista koromban. Akkor még könnyű prédája voltam a színház varázslatának. Azóta több, mint negyven év telt el, amiből harminchatot a színház sűrűjében éltem le, s magam is varázsló lettem.
Ma, mikor tiszta szívből kívánok kiszabadulni színészi tehetségem fárasztó rabságából - elsősorban azért, mert már nem hiszek a Szinház világot előrevivő , - mondjuk ki - megváltó hivatásában... Maga velem csodát tett: visszaadta a valódi szinészet nagyszerűségébe vetett hitemet. Az a " saját vérrel szinezett szinészet", ahogy maga játszik ( és ez a legtöbb ), igenis előrevisz, felemel, megtisztit, tanít, többé-jobbá-igazabbá: boldogabbá tesz. Ez az önmagát meggyújtó és naponta elégető áldozat - szent cselekedet.
Köszönöm a tegnapi televiziós estét. Az olcsó és híg szórakozások eme furcsa eszköze eltünt, s a Maga szíve őszinte dobogásával telt meg a szobánk.
Bocsássa meg a stílusomat. Rajongó, lelkendező kislánnyá lettem, pedig megfárasztott, kiábrándított, sőt megalázott öreg magyar színésznőként értem haza tegnapelőtt Párizsból." Szolgálati úton voltam és jól szolgáltam annak a pár száz magyarnak ott kint, de a körülmények, amit a hozzánk és dolgunkhoz nem értő, mellénk beosztott hivatalos emberek lekezelő közönye teremtett, szó szerint beteggé tett. Vigyázzon Magára!...
Én úgy vigyázok, hogy lassan véglegesen kihúzódom a szinházak fülledt kupolája alól, az igazi égbolt alá: a fák, virágok, szép állatok és jó emberek közé. Hiszem, így is be tudom majd tölteni törvényemet: Igazul, tehát szépen, tehát hasznosan kifejezni az életet.
Bizony az igazmondó színészet magasfeszültségű árama egy idő után szétroncsolja a huzalokat. Hazudni szégyellek.- nem is nagyon tudok -, élni viszont imádok. Még egyszer kérem, vigyázzon Magára!
Befejezem. Köszönök mindent, amit eddig láttam és amit még látni fogok. Évával együtt nagy szeretettel ölelem

Mezei Mária "
 

 
És  valami különös zene...

Kép

( Jan Garbarek )


2009. május 27-én 20:00 órakor Jan Garbarek a világhírű szaxofonművész és a brit énekegyüttes, a Hilliard Ensemble ad hangversenyt.
Az Officium című CD koncertváltozatát hallhatja a közönség.

" Az anyagot a bregenzerwaldi hegyek között fekvő Propstei St.Gerold apátságban vették föl. A munka során több alkotó szellem inspirálta egymást: a brit Hilliard Ensemble, a vokális egyházi zene, a gregorián éneklés, és a kortárs zene egyedül álló férfi kamarakórusa, a norvég Jan Garbarek, Európa egyik leggünepeltebb muzsikusa, valamint a producer: Manfred Eicher.
A Hilliard Ensemble az angol énekeskúltura egyik legjelesebb képviselőjének számít. Munkásságuk mind a régi-, mind pedig a kortárs zene területén egyedülálló. "

Nem olcsók a helyárak, hiszen a legolcsóbb is a 9 ezer körül jár!

Aki teheti és mégis megnézi, meghallgatja őket, bizonyára maradandó élményben lesz része!

Jan Garbareket a rajongók, rövid időn belül Veszprémben

( 2009.július 24-én ) hallhatják, ahol a Veszprémi Ünnepi játékokon lép fel, Rainer Brüninghaus ( zongora), Yuri Daniel (basszusgitár) és Julio Barreto ( dob) társaságában!

( Jan Garbarek John Coltrane művészetének hatására autodidaktaként kezdett zenét tanulni. Először tenorszaxofonon, később szoprán- és basszus hangszereken is játszott. Coltrane zenéjét követve számos hatás érte, amelynek köszönhetően sikerült világszerte egyedülálló játékstílusát kialakítania. Zenéje karakterisztikusan skandináv dzsessz, melodikus és atmoszférikus. Játékát világszerte hatalmas siker kíséri. )

 

 


És egy kis magyar jazz...

 

Kép


Aki egyszer is meghallgatta játékát, bizonyára lelkes hallgatója lesz máskor is!

 

Mit is kell tudnunk röviden róla?

( 1970. október 12-én születetet Budapesten, klasszikus zenei tanulmányait 8 éves korában kezdte. Néhány év elteltével az improvizáció és a komponálás felé fordult érdeklődése. 1996-ban végzett a Liszt ferenc Zeneművészeti Főiskola Jazz-zongora szakán. 1996 őszén New-York - ban Jaki Byard-nel tanult magánúton. )

A Kaltenecker trió zenéje egyszerre world music, jazz, pop, rock és new age.

" Kaltenceker Zsolt az egyik legjelentősebeb zongorista. Először is figyeljük meg brilliáns technikáját, ami leginkább Oscar Petersonra vagy más hasonló színvonalú zongoristára emlékezetet bennünket. Frazeálása olyan egyéni, ami mindeki mástól megkülönbözteti. Emellett harmónia érzéke is fantasztikus."

( Musee Magazine : Yuichiro Takagi )

És mit ír róla a " Gramofon " -ban Vörös Eszter?

" A Crossing kifinomult, egyéni hangulatú lemez, ami persze nem meglepő a három fiatal zenésztől. Egyébként is kíváló muzsikosok, együtt pedig harmonikus triót alkotnak, maradéktalanul egymásra találva. Kaltenecker játára irigylésre méltó technika jellemző, amely hol virtuóz futamokban, hol pedig fantáziadús ritmusalapokban mutatkozik meg."

K.L.B Trio Feat. AndrewJ. fellépnek: 2009. június 9. 20:00 - Dürer Kert

K.L.B.trio fellép: Balatonbogláron 2009.július 17-én 19:00 órakor a Jazz és borfesztiválon.

Menjünk,  és hallgassuk őket!



Valami más! Világzene

Kép

 

LOREENA Mc KENNIT

Margitsziget június 22. 20:00

" Az egyszerűségükben szép ír és kelta dalokat tartalmazó kezdeti lemezei után, kiforrt, egyedi, összetettebb a stílusa, ami napjaink egyik legmisztikusabb muzsikája. Énekhangját és hárfajátékát számos más hangszer is kíséri. "

Loreena Mc Kennit ír származású, kanadai folk zeneszerző, énekesnő, producer.
A zenéjét hallgatva átváltozunk, eltávolodunk abba a képzeletvilágba, amit ez a nagyszerű művész a hangulattal, a hanggal, a muzsikával létrehoz nekünk.

Szárnyaljunk vele!

Sokszor olvasom ezt a verset...

Kép

 

Bella István:


Falevélen talált sanzon


Igen, és egyszer meghalok
és nem leszek, csak puszta név,
vagy az se, falevélvacok
résekből egy szín visszanéz,
Nem lát meg ember, se madár,
te sem, pedig súgom: "vagyok"
- bár torkom nincs, s hangom akár
az augusztusi csillagok
elég a lombbal, mielőtt
szólhatnék ... Fű,hamu,dadog.
Simítsd meg majd a levegőt
testeddel, s tudd hogy az
vagyok.

( Ugye szép, szinte zenél!)



Olvasni jó!

Kép

Két könyvet olvastam az elmúlt időszakban Ignácz Rózsától. Különösen az ifjabb nemzedéknek ajánlom, de bárki is olvassa, azt hiszem elgondolkodtató élményben lesz része.
Legeza Ilona két könyvismertetője mindent elmond a két regényről. ( A képen Ignácz Rózsa sírja látható a Rákoskeresztúri temetőben )

 

A VÁDLOTT


Az önéletrajzi ihletésű regény, a Rákosi-diktatúra legkeményebb éveiben, "fiókregényként született", mert 1947 után "irredenta-klerikális" nézetei miatt Ignácz Rózsa hallgatásra kényszerült. A dunapentelei szocialista várost építő munkatáborban, hét, előéletében nagyon is különböző ember sorsa fonódott össze. Dr. Dániel Ferenc író és filozófus, gyenge testalkata miatt nehezen bírta a kemény fizikai munkát, ám lelkében ő a legerősebb. Koltay Ákos szintén íróember, ő baloldali nézetei miatt járta meg a mauthauseni haláltábor poklát, és amikor azt hitte, ennél rosszabb már nem jöhet az életében, hazatérve internálták Dunapentelére. Tornyos Bertalan keménykötésű kulákember, aki csekélyke vagyonát kemény munkával szerezte, ám a Rákosi-rendszer ezt nem nézte jó szemmel, és őt is otthona elhagyására kényszerítette. Gulyás Gyula a "púposnak" becézett kisiparos asztalos, régi "szocdem", aki nézetei miatt, a háború előtt már Horthy börtöneit is megjárta, ebben a megváltozott, feje tetejére állított világban végképp nem érti, hogy mi történik körülötte, és miért kell az új rendszerben is ilyen nyomorultul élnie. Kérges, agyondolgozott kezével Kovács Ákos elbeszéléseit igyekszik papírra vetni. Kaszás Nagy István módos parasztként került a brigádba, valamint Boriska, a kis parasztlány is, akit forró vére egyre csak hevít a férfiak után. A brigád hetedik tagja Hanna grófnő, az olasz származású férjét elveszített özvegyasszony, aki legalább fiát, Konrádot biztonságban tudhatja Olaszországban. Amikor a hét ember véd- és dacszövetséget köt, mindannyiukat Nagykanizsára viszik át egy másik munkatáborba, ahol Dániel Ferenc kivételével megfogalmazódik bennük a disszidálás lehetősége. A kis csapat széthullik, mert a hat ember nekivág a bizonytalan jövőnek, hogy végleg maga mögött hagyja azt a hazát, amely kifosztotta, cserbenhagyta őket. Ignácz Rózsa kitűnő jellemrajzokat ad szereplőiről, és remekül ábrázolja a kort, melyben a történet játszódik. "A vádlott szinte 'kötelező olvasmány' mindenki számára, aki gyermek volt 1956-ban, vagy a forradalom után született, és csak elbeszélésekből ismeri azt a fizikai és lelki terrort, ami hazánkat az 1956-os robbanáshoz vezette" - ajánlható a szerző fiának, Makkai Ádám Amerikában élő nyelvésznek a kötethez írt meleghangú előszavával a - lebilincselően szép regény.

 

ÜNNEPI FÉRFIÚ

 

A regény Szent László király életéről szól, de nem szokványos történelmi regény: korabeli krónika, dráma, tanulmány, levelek, vallomások, interjúk váltogatják egymást.
A mű három fő részre tagolódik. Az első (Pillanatok tükrében) krónika formájában beszéli el hőse életét. A nép száján csodás történetek terjedtek el a királyról: sziklából vizet fakasztott, könyörgésre kövé vált a kunok pénze, egyedül ő ugratott át a Tordai-hasadékon. Lengyelországi hadjáratát és szomorú halálát végül drámai formában idézi fel a szerző.

A második részben (káprázó időben) már az utókor szemével vizsgálja az írónő a szent király alakját, akiről teljesen ellentétes vélemények alakultak ki. Azt mondták róla, hogy tovább élt, mint a közönséges halandók; némely krónikás szerint rettenthetetlen hős, erényes, a lovagi eszme megszállottja; mások szerint csöppet sem rettenthetetlen, inkább engedelmes, alázatos lélek. A középkori krónika szerint reális gondolkodású államférfi, villámgyorsan határozó és bölcsen cselekvő, ugyanakkor sokat tusakodik önmagával.

A harmadik részben (Ma - 1950-51) interjúkat olvashatunk; baráti levéltöredékek vallanak a Szent Lászlóról kialakult képről. Mindezekből azt szűri le Ignácz Rózsa, hogy hősének alakja méltánytalanul szorult háttérbe Szent István mögött; szerinte László a magyar történelemnek egyik legnagyobb egyénisége, aki megteremtette az összhangot a pogány magyar hagyományok és a kereszténység között.

Ignácz Rózsa

Született: Kovászna, 1909. január 25. – Budapest, 1979. szeptember 25.

magyar író, műfordító, színművész.

Ignácz Rózsa sírja Budapesten. Új köztemető: 63/8-1-90.

1931-ben végezte el a Színiakadémiát Budapesten. 1931-1939 között a budapesti Nemzeti Színház tagja. 1939-1940 között a budapesti Színházi Magazin párizsi tudósítója. Első írását Benedek Elek közölte a Cimborában (1925). Könyvei a moldvai, bukovinai, erdélyi magyarság történelmi viszontagságairól, és színháztörténetünk nagy alakjairól szólnak. 1943-ban a Petőfi Társaság tagjai közé választották. 1945-1947 között a Fővárosi Kiadónál dolgozott mint lektor, majd a Református Élet című lap szerkesztője volt. 10 évi kényszerű hallgatás után jelenhetett csak meg 1957-ben elbeszéléseinek gyűjteménye (Tegnapelőtt). Román nyelvből készített maradandó fordításokat. Férje Makkai János újságíró, politikus volt.

Díja : Ferenc József-díj 1942

( Wikipédia)

 

 

Újra megjelent...

Kép

 

 

Henri Charriére
( 1906-1973)


Pillangó

 

Pillangó, aki becenevét a mellére tetovált pillangónak köszönheti, huszonöt évesen a párizsi alvilág ismert figurája. Egy strici állítólagos meggyilkolása miatt bíróság elé állítják, de mivel ártatlan, bízik az igazságszolgáltatásban. Elég azonban egy hamis tanú, egy könyörtelen ügyész valamint tizenkét befolyásolható esküdt, és máris kimondják az ítéletet: életfogytiglani kényszermunka egy tengeren túli fegyenctelepen, a "földi pokolként" ismert Ördögszigeten.
Pillangó nem törődik bele az őt ért igazságtalanságba, nem hajlandó egy fegyenctelepen meghalni valamiért, amit el sem követett. Bár bűnözőkörökben lehetetlennek tartják az Ördögszigetről való kiszabadulást, odakerülése pillanatától két gondolat tartja életben: a szökés és a bosszú. Mint egy megszállott, csak ennek a két dolognak él. De újabb és újabb, hihetetlen találékonysággal megtervezett, életveszélyes menekülési próbálkozásai rendre kudarcot vallanak, és minden egyes szökési kísérlet után egyre szigorúbb börtönbe, egyre kilátástalanabb körülmények közé kerül. Ennek ellenére nem adja fel, hajtja a szabadság utáni sóvárgás és a bosszúvágy, ezekből merít erőt, hogy ki tudja állni az elfogását követő, gyötrelmes testi-lelki kínokat. Csaknem másfél évtizedes fogsága alatt tizenháromszor kísérli meg a szökést, örökké bízva benne, hogy egyszer végre a szerencse is mellé áll, és bosszút állhat azokon, akik az "enyészet útjára" küldték.

A Pillangó nem egyszerűen egy szökött fegyenc élettörténete, hanem a 20. század egyik legfontosabb regénye. A saját igaz történetét elmesélő Henri Charriere a Pillangó-val az elpusztíthatatlan szabadságvágy és a minden akadályt legyőző akaraterő örök szimbólumát alkotta meg.

A könyv először 1970-ben jelent meg, ami világhírt hozott írójának. Milliós példányszámban fogyott el. Meg is filmesítették. A Pillangót a kor egyik nagy sztárja: Steve Mc Qeen játszotta, de szerepet kapott mellette Dustin Hoffman is.

Izgalmas, jó olvasmány !

 

Könnyedebb, romantikusabb olvasmány….

 

Kép

 

 

Aki szeret a múltban járni ,
és a férfi-női kapcsolat mélységében elmerülni….

Olvassa el Jane Aamund-tól:

 

 

KRAJCÁRKERINGŐ


A dán írónő egy kötetben megjelentetett háromrészes családregénye több generáción keresztül követi nyomon egy 19. századi kisvárosi család életét. Juliane, az első férjét elvesztő, ám az igazi szerelmet második férje személyében megtaláló többgyermekes anya fantasztikus erővel fogja össze a nagy családot, amelyet négy fián és a lányán kívül a kiterjedt rokonság többi tagja alkot. Ő az erős egyéniség, akihez képest a család tagjai akarva-akaratlanul maghatározzák magukat, s bármilyen kitörési utakat is keressenek, előbb-utóbb ráébrednek, hogy ellenállhatatlan erő kényszeríti vissza őket ennek az asszonynak a bűvkörébe, aki kifogyhatatlannak látszó életerejével valósággal megbabonázza a környezetét. A kiterjedt családi kapcsolatok, a rokoni viszonyok, az útja és újra fellobbanó, majd elsimuló viták, a közös nehézségek és az azt legyőzni képes családi összefogás valósághű bemutatása a mű egyik leghangsúlyosabb szála. A kötet legnagyobb erénye mégis talán az, ahogy az adott történelmi kor, a változó társadalmi-gazdasági körülmények és a kulturálisan eltérő rétegek hiteles ábrázolása mellett képes örökérvényű igazságokat felmutatni a férfi-női kapcsolat mélységeiből, nehézségeiből. Kortól és helyszíntől függetlenül ki-ki magára ismerhet az udvarlások, a csalódások, a házasságok, a megcsalások és megcsalatások finoman, érzékien, sőt néhol kifejezetten erotikusan megrajzolt képeiből.

A hazájában nagy sikerű írónő regényéből , Dániában film is készült.

Az írónő újabb könyve:

 

Coloradói álmok

Két érett korú ember szenvedélyes szerelmének története, amely kétségtelen bizonyítékát adja annak, hogy a szerelem nem ismer határokat.

A dán írónő ezért a regényéért Dániában 1998-ban elnyerte a dán könyvkereskedők Arany-Pálma díját.

 



Ha ritka pillanatokat akarsz átélni,  hallgasd ezt a zenét!


Kép


Ha szárnyalni akarsz, akkor a mai napon menj el a Gödör Klub-ba! Este 20 órakor  itt lép fel a Dresch Quartet. ( június 23. )

 

2005-ben egy szép őszi estén elsétáltam a Millenáris egyik rendezvényére, ahol a Dresch Quartet játszott, már a jelenlegi felállásban: Dresch Mihály szaxofon,Lukács MIklós cimbalom, Szandai Mátyás nagybőgő, Baló István dob.

Először hallottam őket. Bevallom elvarázsolódtam! Azóta is rendszeres rajongójuk vagyok! Gyakran hallgatva őket, sok szép zenei élményben volt részem.

Idézek egy róluk írt cikkből, mivel ennél pontosabban és szebben én sem tudnám minősíteni Dresch Mihály zenéjét.

" A zene és az élet Dresch Mihálynál mindstrongig szerves és intenzitású egységet alkotott, ezért is természetes számára, hogy a belülről feltóduló hangok alapvetően a szülőföldjéhez, a tágabb környezetéhez tapadnak, abból merítenek, és ahhoz adnak hozzá. A honi dzsesszmuzsikusok derékhadával ellentétben sosem arra törekedett, hogy a főáramú amerikai zenét minél hűebben szólaltassa meg, hanem annak kifejezésformáit saját kultúrája - elsősorban népzenei - hagyományaival töltse meg. Nem a tengerentúlról importált fekete muzsikát próbálta meg jól-rosszul koppintani, hanem belülről építkezett. Saját szavaival élve a benne égő " fölséges " tűzön, a feszítő belső energiákon akart úrrá lenni és azokat formába önteni. Egész életében arra törekedett, hogy érzékeltesse az ember egyszerre szeretheti a legtisztább dzsesszmuzsikát és az eredeti népzenét.
Egyszerre lehet korszerű és magyar. "

" Dresch lemezeinek címeiben benne van ars poetikája. Ez a muzsika valóban Sóhajkeserű, egyszerre fájdalmas és ellenálhatatlan, ott vannak benne a Gondolatok a régiekről, tehát a magyar múltból, történelemből, kultúrából merítkezik. Zeng a lélek, azaz a belső rezonancia meghatározó szerepet játszik a kompoziciókban, s Dresch eddigi életműve egyetlen elszakíthatatlan Folyondár, hosszú lélegzetű zenei folyamat, igazi alámerülés. Túl a vízen, Hűség,Mozdulatlan utazás, Egyenes zene, Élő nád - magyarázni sem érdemes..."

( Jávorszky Béla Szilárd)

Az idén megjelent legújabb lemeze: Ritka madár

( aki többet szeretne tudni: www.sohajkeseru.hu )

 

A Fesztivál Színházban láttam ( MUPA)
Még áprilisban !

Kép

 

 

NAPLEGENDA

Nagyon szép előadás!

Látni kell!

" A Naplegenda " című táncos produkcióval az alkotók egészen eredeti, eddig nem látott látvány- és hangzásvilágot hoztak a hazai és a külföldi táncszínházi előadások világába. A Naplegenda friss, kreatív, szellemében 21. századi táncszínházi előadás, amely a művészet sajátos eszközeivel jeleníti meg a Nap kultuszát, életünkben betöltött szerepét, égi útjának és az emberi élet menetének, fordulópontjainak kapcsolatát.
A koreográfus, Mihályi Gábor a magyar és a közép-kelet-európai néptáncok legdinamikusabb, legsodróbb erejű motívumait ötvözte és állította színpadra a Magyar Állami Népi Együttes közreműködésével. Munkájáért 2000-ben a Magyar Táncművészek Szövetségétől megkapta „Az év alkotója” díjat. A produkció zeneszerzője, a Riverdance szólistájaként világot járt Nikola Parov a kelet-európai népzenei tradíciókból táplálkozva új, eredeti zenei világot teremtett, amelyben a szaxofon, a dobok, a rézfúvósok és a hegedű hangzása tökéletes harmóniát alkot. A dinamika, a hagyomány és a misztikum varázslatos egyvelege ez a népzene és a world music stílusában készült zenemű. "

( Zene: Nikola Parov
Jelmez: Imrik Zsuzsa
Látványterv, festmények: Barcsik Géza
Zenészek: Borbély Mihály, Kovács Ferenc, Salamon Beáta, Lázár Zsigmond, Major László, György Mihály, Balogh Kálmán, Kovács Ferenc, Orosz Zoltán
Szólót énekel: Herczku Ágnes, Németh Ferenc
Tánckarvezető: Kökény Richárd
Asszisztensek: Bakos Gabriella, Borbély Beatrix, Varga Péter
Koreográfia: Németh Ildikó, Mihályi Gábor, Ónodi Béla, Szappanos Tamás, Végső Miklós
Rendező-koreográfus: Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője )

 

 

Ma ezt a verset olvastam

 

 

Kép

 

Szerettem az őszi nőket

 

Szerettem az őszi nőket
gyümölcsillattal jövőket
érett szeptemberedőket
hajnali ködbe tünőket
az októberi lobogókat
novemberben elhagyókat
mint elúszó gyors hajókat
amíg néztem láttam őket
a folyton télre készülőket
szemükben is didergőket
de fák példáján vetkezőket
igen - a velem vétkezőket
sóhajuk ívén az óh-kat
a velem együtt meghalókat
nagyon szerettem a jókat
vad álomba ringatókat
s az álomból ébredőket
homlokukon a redőket
Holddal Nappal felkelőket
nappal velem bolyongókat
haloványuló bolygókat
csillagokra szakadókat
csillag-gyereket termőket
szerettem az őszi nőket
nem nevezhetem meg ŐKET

( Ma kezembe került Nagy Gáspár Múlik a jövőnk c. kötete, beleolvasgattam .

Megragadott ! Ezért leírtam. )

 

Moziban voltam!

 

Kép


Gran Torino - Clint Eastwood


Egyszerű és mégis sokrétű történet.
Clint Eastwood ismét nagyot rendez, nagyot alakít!

Megkeseredett, öntörvényű, goromba, igazi kőkemény mácso. Rasszizmusát még a koreai háborúból hozta magával, és ennek köszönhetően a háza mellé költöző távol-keleti - "citromok", ahogy időnként ő nevezi őket - család rémálommá válik amúgy sem felhőtlen életében.
Megkeseredett, öntörvényű, goromba, igazi kőkemény mácso. Rasszizmusát még a koreai háborúból hozta magával, és ennek köszönhetően a háza mellé költöző távol-keleti - "citromok", ahogy időnként ő nevezi őket - család rémálommá válik amúgy sem felhőtlen életében.

Ebből az egyszerűnek induló történetből lesz egy varázslatosan szép film!

Egy nagyon megkeseredett, magányos, lelkiismeret furdalással bajlódó ember története, aki onnan kap majd törődést, szeretetet, ahonnan a legkevésbé számítana rá. Miközben maga is élettapasztalatot ad át, majd megbékél.
Elegáns, higgadt, pontos korrajzot ad országának egy szeletéből.
A fanyar irónia, humor sem marad ki alakításából.

Kitűnő film, kitűnő alakítás! Ajánlom mindenkinek!

 

 

 


Ismét elolvastam Marguerite Duras

 

Kép


A  szerető című könyvét


A szerető kisregény, 1984-ben elnyerte a Concourt díjat!

 

A regény pillanatfelvételek sorozata.
Nem véletlenül film is készült belőle, mégpedig szép film.
A cselekmény középpontjában az írónő áll 15 és féléves korában, aki viszonyt kezd egy dúsgazdag 27 éves indokínai férfival. Ez a könyv nemcsak egy szerelemtelen szeretetnek, de egy család széthullásának, az anyával és az idősebb fiútestvérrel való leszámolásnak a története is. Kegyetlen tárgyilagossággal ábrázolja Duras fiatalkori önmagát.
A fiatal lány megismeri a szenvedélyes viszonyt, a testi szerelem kínokkal határos kéjét.
A regény kíméletlenül őszinte. Szinte gyónás. Hol önmarcangoló bűntudat, hol keserű dac, hol hűvös tárgyilagosság. A háttérben felvillan a huszas évek francia Indokínájának fülledt, kemény világa.
Duras tömör, egyszerűnek tűnő, sűritett mondatai mögött ott vannak a gyerekkori és családi konfliktusok, az önállóság, a felnőtté válás iránti vágy.
A film 1992-ben készült. Az írónő alkoholproblémái miatt nem vehetett részt a produkció elkészítésében, nehezményezte ezt. Úgy érezte megfosztották saját történetétől.
Ezért még 1992-ben kiadta, a film bemutatója előtt a regény újraírt változatát Észak-kínai szerető címen.

 

És utána ismét megnéztem a filmet ...

Kép

 

A szerető

DVD-én

( francia -amerikai erotikus-romantikus film)
Készült: 1992-ben
Rendezte: Jean-Jacques Annand.
Főszereplők: Jane March és Tony Leung.

A történet a francia Indokínában játszódik, a huszas évek végén. A rendező páratlanul magabiztosan mozog a szerelem és szenvedély világában. Tulajdonképpen átlagos lovestory, igen magas művészi fokra emelve.

Gyönyörű képsorok... A két főszereplő játéka lenyűgöző!

Megbabonázó film!

 

 



Az ünnepi könyvhéthez!

Tavaly még velünk volt… Györffy László író

 

Kép

 

Az ÖRÖKSÉGÜNK könyvsorozat élő irodalmunk legjavát a szerzők kézjegyével hitelesítve őrzi meg az időnek. Idősebb íróink, összeálló, gazdag életművükből személyesen válogatják ki legkedvesebb, általuk legtöbbre értékelt, legsikerültebbnek tartott s - mint szellemi hagyatékként - az utókornak leginkább ajánlott írásaikat.
Ebben a könyvben az író válogatott novelláit, regényrészleteit, hangjátékot, és közéleti írásait, publicisztikáit olvashatjuk.

( Tricolor Kiadó )

Kép


" Minden városnak, községnek, falunak sajátságos, egyedi történetei vannak. A Budapestet övező települések, majd a városba olvasztott vidékies kerületek, a maihoz képest egy másik történeti Magyarországról regélnek. A kertes házak között úgy fölvillannak az emberi létezés keservei, mindennapi küszködései és tragikomikus eseményei, mint a nagy forgalmú, kikövezett, betonozott utcák többemeletes házai között. Ezt a világot ábrázolom novelláimban a lírai realizmus köpenyébe burkolva. "
( Masszi Kiadó )

 

 

 

 

 

Kép

 

 

 
Ez a könyv Györffy László 2006 óta megjelent írásait és tanulmányait összefoglaló kötet. Ha úgy tetszik, nevezhető kor-rajznak is. Tárgyuk a mai magyar valóság.

Györffy László író-publicista 2008-ban három könyvével volt jelen az Ünnepi Könyvhéten.

2009 január 27-én az író  örökre " elutazott "  a mennyek mezejére.

Emlékezzünk az íróra!




Ma reggel ahogy sétáltam, az utcán...

 

Kép

 

és elgondolkodtam.

Elgondolkodtam az emberi létről. A születésről, a gyermekkorról, szerelemről, a házasságról...az elmúlásról...

És valahogy ez a népdal jutott az eszembe, amit valamikor régen nagyon sokszor dúdolgattam:


Annyi bánat a szívemen


Annyi bánat a szívemen,
Kétrét hajlott az egeken.
Ha még egyet hajlott volna,
Szívem ketté hasadt volna.

Én elmegyek közületek,
Isten maradjon veletek.
Tőlem több panaszt nem hallasz,
Kit hallottál, avval maradsz.

Akkor jussak én eszedbe,
Mikor kenyér a kezedbe.
Akkor se jussak egyébről,
Csak az igaz szeretetről.

 

 

 

Latinovits Zoltán ( 1931.IX.9.- 1976.VI.4.)

Kép

 

 

A legbensőbb érzések, gondolatok lenyomata a könyv. Titkok, melyeket sokáig nem olvashatott harmadik személy. A könyv a magyar színészet legnagyobb alakjának legintimebb életébe, gyötrelmeibe, boldogságába pillanthat bele az olvasó e kötet által.
( Kiadó: Kairosz 2003.)

Mezei Máriához írott egyik levele:

„ Drága Mária,                                                                1975. június 25.

 

Nem tudtam már elutazásom előtt jelentkezni, de szégyelltem magam múltkori gyengeségemért, agresszivitásomért, szemtelenségemért, amellyel szeretetükkel visszaéltem.
Hát hiába, az „ új élet „ még csak hajszálgyökerekkel kapaszkodik a régi televénybe…
Ideges vagyok. Nyugtalan, szorongó, ijedt, csonka szárnyaimmal kapkodok-csapkodok!
Valami érlelődik bennem, néha úgy gondolom, valamely új gyerek rugdossa a hasam falát és nem tudhatom, világra tudom-e hozni. Az is lehet, a szokott méhen-kívüli terheltségem az egész. Szeretném kivasalni az idegeimet, rugékonnyá tenni újra ereimet, hogy lusta vérem szabadabban áradhasson. De már sok a gátló lerakódás. Nehéz már a guanón legénynek lenni…
Most Szemes van. Anyám, nevelőapám, Bagó és 44 év emlékei parton, vízen és házban. Még a vitorláson is. Az elmúlás hullámai átcsapnak a fejem felett és az állandóság nem vigasztal. A víz kirakosgatja a partra, sok-sok színes szüntelen év hordalékát. Ülök a parton, szemezgetem Szemesen a szemetet.
Mit sem érek vele.
Éva, akivel, gondolom, minden gondokon és gondolatokon túl mindenképpen megtartjuk egymást, mint fatörzs a levelét, ág a gyökerét, bárhonnan fú is majd a szél – most Amerikában van. Túl az Óperencián. Jót fog neki tenni. Úgyhogy a dolog ezen része emberien elrendeződött. Tornászom, erősödöm – kínkeservesen tartom az elhatározásaimat. Lenni kell, lenni. Minek? A belső nyugalom nincs meg. Minden apróság felizgat, itt is a víz partján. De fekszem a homokban a napon, vizszintesen, kereszt alakban… És a függőlegest el nem érem!
Mint pohárban a pohos víz, zöldesen, bogárzón, minden vízszintesen fekszik bennem. A társadalom, a politika, a színház, boldogság, barátság, szerelem – szögetlenül, kereszt alakban elterpeszkedve.
Lassan minden elkorhad, vagy inkább rothad, elmászik. Szétviszik a férgek az egészet. Nem marad alattunk föld. Tíz felé húzzák, rágcsálják a gyökereinket. Nem látok előre semmit, valami nagy pusztulás előtt állunk. Mi állítólag kimaradunk belőle. És akkor?
Nem tudom hogyan, nem tudom kinek, nem tudom miért dolgozom: és mit?
Úgy mondják, 1976-tól jó éveim jönnek, de nagyon erősnek kell lenni. Én hát erősödöm, csak a lelkem kibírja. Ha ritkán is jelentkezem, a külső és belső, nagyon lassan tisztuló zavar az oka. De magyarnak kínlódott bolyongó bunyevác lelkem naponta arra jár Maguknál. Szívem és agyam lakatjának elhagyogatott kulcsai közül Budakeszin, a kapura akasztva lóg egy. A leginkább záramba illő. Köszönöm, hogy olyan gondosan vigyáznak rá.
Ha jelentkezem, ha ott vagyok jázmin illatú otthonukban, megtalálom magam.
Ez a bolondos levél, azt jelenti csak, végtelen szeretettel és hálával gondolok mindig Magukra. Meg, hogy fölfelé gyötröm magam a kútból…
Isten cirógassa életüket!
                                                                                                 Zoli „
( Vigilia, 1977 június )

 

Kép


Filmjeit, lemezeit nézni és hallgatni kell!
Valóban színészkirály volt és marad is !

 

 

 


Egy vers Baranyi Ferenc Kielo c. kötetéből

 

Kép


Kielo fejfájára

 


Gyöngyi meghalt. Valamikor
ő volt a legnagyobb szerelmem,
miatta nem kevés botor
s nagyszerű dolgot elkövettem,
rámragyogott, akár a nap -
s árnyakból kivetkeztem érte,
egészen magával ragadt
tündöklésének pőresége.
Akkor csak ő adott esélyt
elérni lelkem erdejének
tisztásait és elkísért
az ösvényen, hol tüske tépett,
egyedül ő volt, aki TÚL
AZ ÉJSZAKÁN se látta árnyam -
s most rá fagyos föld röge hull,
halott, kit egykor úgy imádtam.
Azóta foltjára a zsák
rég rátalált, eljött, ki éppen
velem illik össze a tág
s darabokra tört mindenségben,
de Gyöngyi emlékét - miként
aranytalizmánt - holtig őrzöm,
mert tőle tanultam a fényt,
amelynél nincs égibb a földön.

Baranyi Ferenc


( Hegyvidék 1996.március 27. )

 

 

Rövid mese Tóth Viktor tehetséges fiatal jazz zenészről,

 

Kép


akit először a Millenárison fedeztem fel,
akkor Dresch Mihály volt a vendége.

Mit is írnak róla:

"Tóth Viktor a fiatal magyar jazz generáció egyik legtehetségesebb tagja” – írja róla a sajtó, Climbing with mountains című albuma a 2007-es év legjobb jazz lemeze díjat nyerte el. A szaxofonos saját magát mégis egy úton járó kereső emberként látja, zenei törekvéseiben az egyetemes harmóniával vágyik egységre. Olyan nagyságokkal játszott együtt, mint Hamid Drake (dob), Henry Franklyn (bass), William Parker (bass), Dresch Mihály (sax), közös koncertjeiket a zenész mint a tanulás, önfejlesztés nagyszerű alkalmait látja. Hangszeres játékára a dinamikus, mégis érzékeny kifejezésmód jellemző, zenei megnyilvánulásaiban a pillanat energiáit kívánja megragadni. Játszott Európa és az Egyesült Államok számos jazz fesztiválján, saját tercettjét vezeti, kortárs táncossal duettezik, népzenét gyűjt, zenét szerez, új utakat keres."
 

Legközelebbi koncertjeire érdemes elmenni!

 

( VI.12. 20.00 Colombus Jazz Klub
VI.18. 21.00. Budapest jazz klub )

 

 

Szívet melengető tanév búcsúztató....

 

Kép

Ma délelőtt, 9 - 12 óráig tartó, egy valóban szívet melengető, tanévzáró ünnepélyen voltam. Vagy Inkább egy néptánccal, népzenével körülölelt különböző korosztályú gyermekek által előadott történetet nézhettem, amelynek magja a bibliai Tékozló fiú története volt.
A Tékozló fiú a mindenkori és önzetlen megbocsátáson, szereteten és odafigyelésen alapuló atyai gondoskodás példázata.
Mindannyian tévedhetünk, mindannyian vétünk, bántunk, sértünk és így tovább. Feltehetjük így magunknak is a kérdést, vajon mi meg tudunk-e bocsátani. Képesek vagyunk-e önzetlenül szeretni, és, ha kell megbocsátani!

Erről szólt ez a csodálatos délelőtt.

A műsort a Kispesti Karácsony Sándor Rózsatéri Református Általános Iskola és Óvoda összes tanulója, és néhány tanára adta elő, a nagyon tehetséges, tiszta szívű néptánc tanár ( Panni néni ) betanításában, aki ( betegség miatt ) „beugrott” a Tékozló fiú szerepébe is.

Kép

Lassan hat vagy hét éve nézem minden év végén az iskola nagyon szép, tartalmas, és színvonalas néptánc – műsorait, Panni néni szép ötleteit, a műsor kivitelezését, és az összetartó, gyermekeket szerető tantestület, valamint a lelkes gyermekek munkáját.

 

Külön öröm, Pedagógus Nap tájékán
ilyen szemet és szívet gyönyörködtető tartalmas műsort látni!

Köszönet  érte az iskola igazgatójának és tanárainak!

 

Emlékezés a magyar filmgyártás egyik kiemelkedő filmrendezőjére...Gyöngyössy Imrére!

 

Kép

A tegnapi délutánon, moziba készülődtem, aztán jött az eső és leültem a TV elé. És milyen jól tettem! Megnéztem Petényi Katalin és Kabay Barna 79 perces dokumentum filmjét, Gyöngyössy Imre 1994-ben elhunyt különleges életű, nagyon tehetséges filmrendezőről.
Mélyen elgondolkodtató a film, amelyben szinte mindent megtudunk róla. Emberségét, hitét, munkaszeretét, kiállását a megnyomorítottak, a kisebbségek, a száműzöttek mellett. A XX. század összes rémtettét megismerhetjük általa. Nagyszerű filmeket ( akár dokumentum, akár játékfilm) készített. Emlékezzünk csak a Jób lázadására! Bizonyára ezt a filmet sokan látták. Mai is szivesen megnézem újra és újra.

Jó lenne, ha filmjeit gyakrabban vetítenék!

A dokumentum filmjében az alábbiakat mondja:

"Minden egészséges ember úgy él, szeret, dolgozik, mintha örökké élne. Tudja, hogy nem lesz kivétel, nem kerüli el a halál. Mégsem élünk a halál veszélyérzetében, csak ritkán gondolunk a végső, magányos pillanatra. Szerencsés embernek érzem magam. Koppányvölgyi falumból börtönök magánzárkáin át, kontinensek menekülttáboraiban jártam a világot. Munkám, családom barátaim minden veremből kisegítettek." (Gyöngyössy Imre)

Aztán a dok.film után következett az 1976-ban készült egyik líraian szép filmjének vetítése:

A havasi selyemfiú, Tersánszky J. Jenő regényéből íródott történet. A havasokban vagyunk . A nagytermészetű öregedő Krizsánné kései, nagy szenvedélyre gyullad a fiatal pakulár szolgája iránt. Az asszony története során rendkívül finom lélekrajzot kapunk a különös, és egyben szánalmas öregasszonyról, aki egy életen keresztül magára erőszakolt keménységét, legendás hírű durvaságát szinte percről percre elhagyván, szerelmes lesz a fiatal legénybe. Tulajdonképpen megvásárolná magának, de ez sem jelent egyik félnek sem örömet, csak kényszert és megaláztatásokat.

Különös, szép és vad világban lubickolhattunk.

 

Gyöngyössy Imre
filmrendező, költő
(1930. február 25–1994. május 1.)

" Alkotásait nagy sikerrel vetítették Rómában, Párizsban, New Yorkban és Chicagóban is – ennek ellenére műveit itthon értetlenség és támadás fogadta. Gyöngyössy Imre külhoni sikerének és itthoni mellőzésének oka valószínűleg ugyanabban rejlik: a művészi „beszédmódot” és a történelemre, a korra való reagálást nemcsak hogy nem tartotta összeférhetetlennek, de mindig is egységként kezeimg width=lte. Gyöngyössy a mágikus realizmus eszköztárával, a látomás és a valóság szimbiózisával, költői, expresszív képekkel közvetítette üzenetét a történelem üldözötteiről, a kelet-európai történelem zivatarában fennmaradásukért küzdő kis népekről, amelyek morális tartásukkal és hitükkel szegülnek szembe az erőszaknak.

Gyöngyössy Imre 1930. február 25-én született Pécsett. Gyermekkorát egy Tolna megyei faluban töltötte – az archaikus paraszti világ, az ősi rítusok, a természet és a közösség harmóniájában élő ember itt megszerzett élménye egész életén át elkísérte. Az európai keresztény kultúrát a pannonhalmi bencés kolostorban ismerte meg. 1951-ben az akkori olasz szakos hallgatót egy koncepciós perben összeesküvés vádjával háromévi börtönbüntetésre ítélték: a börtönben fejben írta verseit. Súlyos betegségekkel szabadult 1954-ben. Hamis papírokkal visszatért a (óvárosba, verseket és drámákat írt. 1956 tavaszán felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1961-ben filmíró, filmrendező diplomát kapott. A Balázs Béla Stúdió alapító tagja volt. Már első játékfilmjével, a biblikus ihletésű, balladai hangvételű Virágvasárnappal (1968) nemzetközi hírnevet szerzett. A Meztelen vágynak című, 1972-ben készült filmjében a magyarországi cigányság sorsát dolgozta fel. A Szarvassá vált fiúk (1973) és a Várakozók (1975) utáni Két elhatározással című, Kabay Barnával 1977-ben rendezett fekete-fehér dokumentumdrámájával nemzetközi díjak sorát nyerte meg. A film az önfeláldozó anyák előtt tiszteleg. A Jób lázadásában (1982) egy paraszt–zsidó pár győzi le a történelmet a hatalom fölé emelkedő személyiség erőszakkal szembeszálló, morális tartásával – az alkotást Oscar-díjra is jelölték.
Gyöngyössy Imre életművét 1994. május elsején szakította félbe hirtelen halála. "
                                                          ( Haklik Norbert írása )

Játékfilmjei

· 1969 Virágvasárnap
· 1972 Meztelen vagy
· 1974 Szarvassá vált fiúk
· 1975 Várakozók
· 1980 Töredék az életről
· 1983 Jób lázadása
· 1985 Yerma1994
· Halál sekély vízben


Dokumentumfilmek, rövidfilmek,
tévéfilmek

· 1964 Férfi arckép
· 1965 Változatok egy városról
· 1973 Re magi (rövidfilm)
· 1975 Memento I–IV.
· 1976 Biennale di Venezia
· 1976 Melosz pusztulása (tévéfilm)
· 1977 Két elhatározás
· 1978 Tengerre néző cellák (tévéfilm)
· 1979 Orvos vagyok
· 1979 Havasi selyemfiú (tévéfilm)
· 1980 Das Wunderkind (rövidfilm)
· 1980 Mint Daedalus és Ikarus (rövidfilm)
· 1981 Pusztai emberek
· 1985 Add tudtul fiaidnak
· 1985 Loan I–III.
· 1986 A szabadság rabjai
· 1987 Boat People
· 1988 Cirkusz a holdon
· 1988 Elhagyott brazil utcagyerekek
· 1989 Johnny, a szerencsés I–IV.
· 1989 50 év hallgatás (Fünfzig Jahre Schweigen: Deutsche in der UDSSR)
· 1990 Keresztények Szovjet-Közép-Ázsiában
· 1991 Száműzöttek (Johnny, der Glückspilz)
· 1993 Holtak szabadsága

Dijai

· Balázs Béla-díj (1971)
· Érdemes Művész
· Cinema per la Pace-életműdíj (1988)

 


Egy regény illata....

 

Kép

 

Rácsodálkozni a világra!

Ma reggel egy kisfiut láttam, aki egy virágokon repkedő pillangóra csodálkozott rá, és hosszan, nagyon hosszan figyelte, leste, hogy mi történik a szép szines pillangóval. Elsétálva mellette, azon elmélkedtem magamban, hogy mi, felnőttek már elfelejtettünk rácsodálkozni a világra. Legalábbis az emberiség nagy százaléka amire felnő, ritkán kerül olyan helyzetbe, hogy bármit is, ismét felfedezve, ámulva, teljes gyermeki nyitottsággal szemlélne.

Talán így voltam én, amikor először olvastam

Wass Albert:
 

A Funtineli boszorkány című könyvét.

Rajta keresztül megint rácsodálkoztam a világra, az erdőre, a patakra, a hegyekre, a szép havasi lány, Nuca történetére. Szinte érezni az erdő illatát, hallani lehet a folyó hangját... Tele van a regény gyönyörű természeti képpel.
Cselekménye izgalmas, lélekemelően szép könyv.

Ajánlom, annak, aki még nem olvasta volna e három kötetes könyvet !

 

 

John Coltrane-t hallgatni mindig gyönyörűség, felszabadulás....

 

Kép

 

Elővettem a jó pár éve vásárolt CD-t , és végig hallgattam.

Lenyűgöző volt!

Akárhányszor is hallgatom,  mindig az lesz!

„1926. szeptember 23-án született John Coltrane. Már a 40-es évek második felében elismert muzsikusnak számított, miután kamaszkori tragikus családi események nyomán szinte vallásos buzgalommal vetette bele magát a zenélésbe. Egy időben Dizzy Gillespie együttesében is játszott, de igazi pályafutása 1955-ben kezdődött, amikor a vele egyidős zseniális trombitás, Miles Davis meghívta őt újjáalakuló kvintettjébe. Számtalan közös felvételük közül talán a Kind Of Blue és egy stockholmi koncert a legemlékezetesebb. Ezeken hallatlan érzékeny kettősöket ad elő a két fúvós.
Hároméves együttműködésük nem lehetett tartós, mert mindketten állandóan új utakat kerestek, és ezek az utak egy idő után nagyon eltávolodtak egymástól. Coltrane-t egyre inkább izgatták az afrikai, később a keleti motívumok. A gyökerekhez való visszatérés, miközben spirituális útkeresésnek tekintette a zenét. Szinte állandóan gyakorolt, stílusa fejlesztése érdekében hegedű-partitúrákat próbált megszólaltatni hangszerével.

1957-től Coltrane életének és munkásságának vezérelve a "legfőbb isteni szeretet" zenéje általi szolgálat lett. 1958-tól ismét összeállt Davisszel, az ő szextettjében kísérletezte ki rendkívül sűrű szólóit, de a következő évtized elején végleg saját útjára lépett.
A horizontjait nem csak szellemileg, hanem kábítószerekkel, előbb heroinnal, majd LSD-vel is folyamatosan tágító muzsikus a 60-as években megalapozta a free-jazzt, gyakran változó összeállítású együtteseiben igyekezett a lehető legkreatívabb zenészeket maga köré gyűjteni.
Meditáció, lebegés, féktelen szabadság, harmonikus disszonancia és harsány nyugalom árad egyszerre a muzsikákból, amelyekből erőt, szépséget meríthet magának az ember, Coltrane-t hallgatva úgy érezhetjük: nincsen számunkra lehetetlen, csak ki kell nyílnunk. A zenész lelkesen tanulmányozta Afrika történelmét, és a fekete kontinens hangjai a maguk elementáris formájában kerültek bele muzsikájába.
Ha Charlie Parker volt a szárnyaló Madár, akkor Coltrane számára a játék lélegzés, vérkeringés, zsigeri lét volt - utolsó leheletéig. Alig 41 évet élt (májzsugor okozta halálát), mégis több mint 100 lemez maradt utána! Különösen utolsó három évében dolgozott őrületes tempóban, szinte felőrölve minden erejét. Róla is elmondható, hogy sokkal többet élt négy évtized alatt, mint sokan kétszer ennyi idő alatt.”                                                                   ( zene )

 

Nagy László költő verseit olvasgattam...

 

Kép

 

 

Íme, egy a sok közül.
Igézően szép vers !


Vasárnap este

Vasárnap este, borzasak a fák,
hajlik nagy esőre az ég,
ma este súlyosan hajolok rád,
számon csodaszép muzsika-beszéd.
Angyalom, a fejedet ne rázd,
gyöngy a nyakadon, szétpereg,
megrázkódik az ég, de ne lásd,
leütő gyöngyei ménkövek.
Oda, hol ágyad van, elvezess,
égszakadásban megszeress,
utána a világ kiderül,
Dávid király a holdban
édesen hedül.

 

A Fiumei úti sírkertben CSEND napja volt...


Csökölyi fehér gyász

Kép


A budapesti Fiumei úti Sírkertet bármikor fel lehet keresni.
Édemes hosszabb időt arra szentelni, hogy a magyar nemzet kiemelkedő személyiségei, politikusok, írók, művészek, tudósok díszsírhelyei előtt tisztelegjünk.

Művészi értékei révén a temető Európa legnagyobb szabadtéri szoborparkja, védett zöldterületekkel, botanikai állománnyal. Hatalmas platán, gesztenye, hársák között tehetünk nagy sétákat.

De ma már megnézhetjük az ország egyetlen Kegyeleti Múzeumát is, amelyet 1991-ben hoztak létre. Több teremre tagolódik, érdemes megismerkednünk temetési szokásainkkal. Nincs benne semmi félelmetes, hiszen az elmúlás életünk része.

A múzeumban kiállitott egyik székelykapu fényképének feliratán olvastam:

" Könnyű a folyónak menni, menni, hisz lényege az, hogy elmehet.
De kit ideköt hit és remény, elmenni annak többé nem lehet."

Meglátogattam a 21-es parcellát is, ahol az 1956-ban hősi halált

halt , leginkább ifjak sírjait tekintehettem meg ismét. Mára már szép emlékhelllyé alakult át, a valamikor csak titkon látogatható, bózotos. Talán abban az időben nem sokan tudtak erről a parcelláról.

A tegnapi napon, a Csend Napján , egésznapos ingyenes műsor volt a sírkertben, amelynek záróaakkordja volt St.Martin lélekemelő másfélórás koncertje .

Kép

A pánsíp és szaxofon egyik legnépszerűbb hazai előadója külön erre az alkalomra összeállított koncertjének a " Lelkek érintése " címet adta.

St.Martin játékát a Váci Szimfónikus Zenekar kísérte.
A műsor felemelően szép volt,
és valóban megérintette a lelkeket!




Nyár van. És mégis szomorkás az idő. Esik.

 

Kép


Mit is tehet ilyenkor az ember?
Könyvet vesz a kezébe,
vagy filmet néz...


Íme egy József Attila vers az esőről:

 


Esik

 

Állok, lábamnál tócsa nő
a pocsolyához - az a dolga.
Bevont farokkal bú elő
az eb, hogy lábam megszagolja.
Kövér az ég, az üdv a gondja,
pislog, dagad a püspök dombja,
fütyülnék s számra pára jő -
hát megfontoltan, mint a dudva,
gőzölgök szépen, komolykodva,
révedek én is, révedő.


Fütyültem könnyedébb koromba...
Esik, hogy nőjön sár meg bodza,
csak egy hűvösen heverő
répa, egy jámbor meszelő
meg én hallgatjuk gondolkodva.


Lassudad, országos eső
hulló hajamat panaszolja.


Dörmögő vagyok, dörmögő.
Meg ballagó, hisz evező
nem kell soha az országútra!
És dünnyög, motyog a cipő,
hogy csizmának is elég volna.


Feszeng a tök, busong a boglya,
esik a mezitlábasokra,
a munkátalan munkásokra,
esik a remegő toronyra,
a lágy talajra, tulajdonra,
gödörlakó kubikusokra,
párnás, polgári lakásokra,
esik, esik, hisz az a dolga.


Lassudad, országos eső,
nehézkedve és panaszkodva.

1929. júl.

 

És egy jó DVD!

Kép

 

ÉDENTŐL KELETRE


( egy nagyon régi film, de érdemes megnézni, ha másért nem, hát
már csak James Dean kítűnő alakítása miatt is!)


James Dean ( 1931- 1955 )

volt az a szinész, aki lázadó kamaszként egy generáció életérzését fejezte ki először a mozivásznon . James Dean filmjeiben olyan figurákat alakít, akik képtelenek a verbális kommunikációra. Nem tudják megfogalmazni félelmeiket, vágyaikat, szorongásukat. A James Dean által teremtett figura lényege ez: a környezetével nem képes megértetni magát, pedig minden egyes porcikája azon van, hogy feltárulkozzon, hogy megmutassa érzelmeit, törékenységét, szeretet éhségét, épp ezért testbeszéddel kommunikál.

 

James Dean nem szerencsét próbálni ment Hollywoodba, hanem tudatosan épített pályája következő állomásának tekintette a filmgyárat. Iskolai szavalóversenyek, szereplések után New Yorkba költözik, elhatározza, hogy színész lesz, táncórákat vesz, beiratkozik Elia Kazan Actors Stúdiójába, majd szerződést kap a Broadwayn, színházi szerepek következnek , és mindezek után kezd csak filmezni. A filmszerepeket filmkészítés, filmrendezés követhette volna a tervei szerint, de autóbalesete miatt ezeket már nem valósíthatta meg.

James Dean filmes karrierje minden idők legrövidebb pályafutásának tekinthető. Tizenhat hónapot filmezett összesen, ezalatt három filmben szerepelt, ebből kettőben főszereplő volt. Befelé forduló magányos farkasnak tekintették a kollégái az életben. Alaposan kidolgozva építette fel a figuráit is.

J. Dean volt az első, aki hitelesen adta vissza a kamaszok életérzését, hitelesen adta elő a bizonytalanságot, a zavarodottságot és a társas magányt. Egy elhanyagolt és meg nem értett generáció ismert magára James Dean figurájában. Ő formálta meg először a mozivásznon azt a lázadó fiatalt, aki a 60-as évek filmjeinek (és történelmének) főszereplőjévé válik. James Dean valódi nagysága tehát egyrészt színészi képességeiben rejlett, másrészt abban, hogy hitelesen formált meg a mozivásznon addig nem létező karaktert, a zavarodott, bizonytalan, magányos kamaszt. De volt még valami, ami James Deanhez tartozott : a vásznon nem macsó férfit látunk, akinek durva gesztusai között áttűnik néha egy kis kósza mosoly,hanem egy egész testében vibráló, érzékenységét véka alá nem rejtő férfi áll előttünk. Ilyen a filmtörténetben eddig nem volt. James Dean hozta be a filmhistóriába az érzékenységében egyszerre tomboló és szeretet után nyüszítve sóvárgó fiatal férfi figuráját.

James Deant Elia Kazan fedezte föl a filmtörténet számára. Első filmje az Édentől keletre (1955) John Steinbeck regényének utolsó harmadát dolgozza föl. A történet egy kamasz fiú kálváriája, aki mindent megtesz azért, hogy elnyerje apja szeretetét. Megpróbál megfelelni puritán apja elvárásainak, de az apa soha nem lesz elégedett vele. A formanyelv még hagyományos, bár néha egészen újszerű beállításokat is láthatunk.
Apa-fiú konfliktus ilyen mélységű ábrázolása nem volt jellemző eddig a filmtörténetben, főleg nem Hollywoodban. Elia Kazannnak szerencséje van, mert James Dean játéka nagyot dob a művén. Dinamikus és sokrétű színészi teljesítményt látunk. A film folyamán pusztán mozgásának, mimikájának játékával lelkének minden rezdülését végigkövethetjük. Dean egész testével játszik, jelen van, megéli és teljesen hitelesen adja elő a figurát. A történet egyrészt a mindenkori kamaszok szüleiknek való megfeleléséről szól, másrészt viszont egy izgalmas Káin és Ábel értelmezés. A pszichológia szerint nincsen nagyobb sérelem az elutasításnál. Az elutasítás feldolgozhatatlan, főleg ha olyan emberrel kapcsolatos, akit szeretünk. Elia Kazan sokat megtett, hogy minél pontosabban ábrázolja ezt a lelkiállapotot a filmjében, James Dean pedig szinte mindent. Felejthetetlenek azok a sóvár James Dean-tekintetek, melyek egy kis elismerésért, egy kis szeretetért vágyódnak. És felejthetetlenül fájdalmas az, ahogy egy kamasz „lehozza a csillagokat is az égről”, amire apjának arcizma se rándul.
(A filmet Elie Kazan rendezte, Oscar-díjat kapott, James Dean-t pedig a legjobb színész díjra jelölték).




Aki szereti a szerelmes verseket,...

Kép

                                       azoknak ajánlom Paul Géraldy kötetét:

 



Paul Géraldy francia költő 1885. március 5-én született Párizsban Géraldy Le Fevre néven, és 1983. március 10-én halt meg. Te meg Én című kötetét még huszonnyolcadik születésnapja előtt adta közre, amely annak ellenére, hogy verseskötet, rendkívül népszerű lett. Egyesek szerint sikerének titka az volt, hogy "a szerelem mindenki által megélt fázisairól póztalan, csevegő stílusban volt bátorsága vallani."


Ízelítőnek két vers
Kosztolányi Dezső fordításában

 

 

Kép

 


Finalé


No, szervusz. Nem feledtél semmit itt? Nem?
Nincs több szavunk. Mehetsz, bús ideál.
Indulj... De várnod kell most mégis itten.
Esik az eső... Várd meg, míg eláll.
Végy valamit! Mert hűvős az idő
künn. A kabátod tán... Amit találtam,
mind visszaadtam? Nincsen semmi nálam?
Levél? vagy egy arcképed? semminő?
Hát hogyha válunk, nézz reám előbb...
Vigyázz! Ne sírjunk! Buta lenne szörnyen.
Ugye nehéz meglelni árva főnkben
ma azt a két jó, rég-volt szeretőt?
Egymásnak adtuk a két életünk
örökre... S visszavesszük most iszonnyal!
Elindulunk nevünkkel, élhetünk,
s máshol bolyongunk... Ó, minden bizonnyal
majd szenvedünk... egy darabig. De végül
jön a felejtés, amely megbocsát.
Külön leszel te és én, nincs tovább,
két ember a magánnyal összebékül.
Múltamba lépsz, máris. Véletlenül
találkozunk majd valahol az utcán.
Távolról nézlek, és eszembe jutsz tán,
amint a szélben új ruhád repül.
Aztán elmúlnak hosszu hónapok,
és rólad, akiért a porba rogytam,
barátaim beszélnek, hallgatok
s azt kérdezem tőlük tünődve: "Hogy van?"
Milyen kicsinykék is a "nagy" szivek!
Pedig hogy őrjöngtünk egykor, be szép volt!
Tudod-e még a lángolást, a tébolyt?
A mi hires szerelmünk, jaj, mi lett!
Hiába mondtuk hát mi is: "szeretlek",
annyik vagyunk csak itt, mint mindegyik?
Mily megalázó. Ezek a szerelmek?
S mi, mint a többiek? Mi!... Hogy esik!
De ily időbe mégse menj... Maradj!
Igen, maradj! Lehet tán élni még itt.
Nem tudni. A szivünkön ott a fagy,
de már nagyon megszokta azt a régit.
Lesz valahogy. A régi nem olyan rossz.
Sem a szokás. Nem frázisok ezek...
Hát ülj le mellém, csöndesen unatkozz,
S melletted én is egyedül leszek.

Kép


Lámpaernyő

 

 

Hogy mért ülök szótlan-szelíden?
Mert ez a nagy perc, a szemeknek
justifyés mosolyoknak perce, szívem,
az est, hogy végtelen szeretlek!
Ölelj. Cirógass enyhe-lágyan.
Ha tudnád, bennem mi buzog
és mennyi fény, gőg, mennyi vágy van
s jóság...! De azt te nem tudod!
Tedd föl kicsit a lámpaernyőt.
Az árnyban a szivek merengők,
a sok tárgy kissé ködbe tünt,
és jobban látni a szemünk.
Nem szólok szerelemről többet,
mert úgy szeretlek. Te becézgess,
ma este így leszek körötted,
szoríts te a melledhez, édes...!
A lámpaernyőt tedd föl csöppet.
Így. Most maradjunk szótlanul.
Ne moccanjunk. Mily kedves ez,
hogy langy kezed arcomra hull!...
Mi az megint már? Ki keres?
Ahá, igen, a fekete!
Hát adja föl, hamar, oda!
Gyorsan!... S az ajtót tegye be!...
Mit is beszéltem? Micsoda?
Igyuk a kávét... mostan? Akarod?
Igaz: te forrón szereted.
Várj. Majd kiöntöm teneked.
Erős ma. Cukrot. Csak egy darabot?
Elég? Előbb megízlelem. Mit?
Hát itt a csészéd. Mindent tompa köd lep...
Milyen sötét is van. Nem látni semmit...
Talán a lámpaernyőt vedd le csöppet.

 

 Buja zenei texturákkal és gyönyörű melódiákkal...

Kép

 

Djabe

 

A Magyar Rádió Márványtermében, évekkel ezelőtt hallgattam a Djabe zenekart először, akkori lemez bemutatójukon  ( Táncolnak a kazlak )  majd ezt követően a sajnálatosan elhunyt Sipos András - aki a Djabe alapítója volt – emlékére rendezett emlékezetesen szép Petőfi Csarnoki koncerten. Számomra a zenéjük gondosan felépített szép zene, sodróan lüktető, jól kiszámított szólókkal, gyönyörű melódiákkal feltöltve. A Djabe tehát egyedi zenét játszik, melyben a jazz elemei keverednek a magyar és a világzene különböző elemeivel.

 

Olvasom, hogy a nyár folyamán igen csak tele vannak külföldi fellépésekkel:

 

„ A Djabe együttes a több mint tíz éves pályafutása során számos korongot jelentetett már meg, valamint több hazai és nemzetközi díjra is méltónak találták őket. Ami nem is csoda, hiszen ők Magyarország elsőszámú jazz/world fusion zenekara.

 

Első külföldi fellépésük június 10-én Azerbajdzsánban, a Bakui Jazzfesztiválon lesz, majd ezt követően ellátogatnak Lettországba, Finnországba, Ausztriába, Kanadába, az USA-ba, Portugáliába, Bulgáriába és Szerbiába is. A nemzetközi koncertek június-július – augusztus folyamán zajlanak majd, így nem is kérdéses, hogy a tagok – Barabás Tamás (basszusgitár) Égerházi Attila (gitár), Sipos András (ének, ütőhangszerek), Kovács Ferenc (trombita, szárnykürt, hegedű), Banai Szilárd (dob), Kovács Zoltán (billentyűs hangszerek) – szinte az egész nyár során öregbíteni fogják a Djabe és hazánk hírnevét is. A turné zárására pedig már itthon, a Debreceni Jazznapok keretében kerül sor. „ ( Havassy )

 

Az együttes 2000-ben Arany Zsiráf, 2001-ben eMRTon, 2004-ben Nemzetközi Pfont face=rinceAward díjat kapott. A zenekar rendszeresen dolgozik hazai és külföldi vendégzenészekkel. A Genesis egykori gitárosa, Steve Hackett rendszeresen koncertezik a zenekarral.

Kép

 

Táncolnak a kazlak


Égerházi Imre festményeire komponált stúdióalbum, melyen a zenekar a világ zenei kincséből elsősorban a magyar gyökerekhez nyúl vissza, összhangban a festmények tematikájával és képi világával. Az albumon közreműködik a Genesis világhírű gitárosa, Steve Hackett, valamint Ben Castle szaxofonos Angliából. Az album komoly hazai és nemzetközi elismerésben részesült.

 

Kép


Djabe/Steve Hackett: Sipi emlékkoncert 2DVD


A Djabe zenekar 2007. november 30-án, András napján, minden idők legjobb koncertjét adta Budapesten a Petőfi Csarnokban. Az előadás apropója sajnos egy szomorú esemény volt, mégpedig az egyik alapító tag, Sipos András elvesztése. Sipi 2007. szeptember 14-én tragikus hirtelenséggel hunyt el. A zenekar tagjai mindent beleadtak a játékukba elhunyt társuk emlékére, akinek szellemisége végig jelen volt a színpadon.


Szeretem hallgatni őket!

 

 

 

 

Azt gondolom a világirodalom legtisztább, legszebb szerelmes levele...

Kép

 


 Tatjana levele Anyeginhoz


Én írok levelet magának -
Kell több? Nem mond ez eleget?
Méltán tarthatja hát jogának,
Hogy most megvessen engemet.
De ha sorsom panasz szavának
Szívében egy csepp hely marad,
Nem fordul el, visszhangot ad.
Hallgattam eddig, szólni féltem,
És higgye el,hogy szégyenem
nem tudta volna meg sosem,
Amig titokban azt reméltem,
Hogy lesz falunkban alkalom,
S hetenként egyszer láthatom;
Csak hogy halljam szavát, bevallom,
Szóljak magához s azután
Mind egyre gondoljak csupán,
Éjjel-nappal, míg újra hallom.
Mondják untatja kis falunk,
A társaságokat kerüli,
Mi csillogtatni nem tudunk,
De úgy tudunk jöttén örülni.

Mért jött el? Békességesen
Rejtőzve mély vidéki csendbe,
Tán meg sem ismerem sosem,
S a kínt sem, mely betört szívembe;
Tudatlan lelkem láza rendre
Enyhülne tán s leszállana,
S akit szívem kíván, kivárva,
Lennék örök hűségű párja
S családnak élő, jó anya.

Másé!... A földön senki sincsen,
Kinek lekötném szívemet.
Ezt így rendelte fenn az isten...
Tied szívem, téged szeret!
Ó, tudtam én, el fogsz te jönni,

Zálog volt erre életem;
Az égieknek kell köszönni,
Hogy sírig őrzőm vagy nekem...
Rég álomhős vagy éjjelemben,
Látatlan is kedveltelek.
Bűvöltek a csodás szemek,
Rég zeng hangod zenéje bennem...
Nem álom volt, színezgető!
Beléptél, s ájulásba hullva,
majd meglobbanva és kigyúlva
Szívem rádismert: ő az, ő!
Nem a te hangod szólt-e újra,
Ha egy csendes, bús napon
Ínséges szívekhez simulva
Vagy imádságban leborulva
Altattam égő bánatom?
Nem te vagy itt árnyékalakban
S nézel reám e pillanatban
Az áttetsző homályon át?
Nem te hajolsz párnámra éjjel,
Suttogsz: szerelemmel, reménnyel
Enyhíted lelkem bánatát?
Ki vagy? Őrangyal vagy te, féltőm?
Vagy ártóm és gonosz kisérőm?
Döntsd el hamar, hogy lássak itt.
Lelkem talán csak vágya csalja,
Tapasztalatlanság vakít,
S az égi kéz másként akarja...
Hát jó. Sorsom gyanútlanul
Gyónásommal kezedbe tettem,
Előtted könnyem hullva hull,
Könyörgök: védj, őrködj felettem...
Gondold el, mily magam vagyok,
Nincs egy megértő lelki társam,
Így élek néma tompulásban,
Én itt csak elpusztulhatok.
Várlak: emeld fel árva lelkem,
Nézz biztatón, ne adj te mást -
Vagy tépd szét ezt az álmodást
Kemény szóval. Megérdemeltem.
Végzem! Átfutni nem merem,
Megöl a félelem s a szégyen,
De jelleme kezes nekem,
Bizom: a sorsom van kezében...

( Puskin )

 

 

 

Nyári programok össze-vissza!

Még én sem láttam, de kedvemre valók.

Érdemes egyiket-másikat meglátogatni!

 

 

Kép

 

 

A Kogart Házban megtekinthető

 

Az impresszionizmus sodrában – Magyar festészet 1830-1920

                             2009. április 3 - augusztus 2.

 

A múzeum nyitva: Hétfőtől - szombatig 10.00 - 17.00

                                  Vasárnap 10.00 - 20.00

 

" A művészettörténetben új fejezet a francia impresszionisták festészete, amely utat nyitott az évszázadokon átívelő akadémizmussal szemben a modern művészetnek. A szabadban való festés, a festmények atmoszférikus, fénnyel telített képi világa együtt járt a kötetlenebb témaválasztással.Az időszaki kiállítás a magyar festészetnek ezt a vonulatát szeretné megismertetni a közönséggel. A 19. század és a 20. század első évtizedének azokat a hazai törekvéseit mutatjuk be, amelyek kapcsolatba hozhatók a Franciaországból kiinduló impresszionista és plein air festészettel. A magyar művészetnek ez az izgalmas fejezete bemutatja az előzményeket is a 19. század első feléből Barabás Miklóstól id. Markó Károlyig.A kiállításon a magyar plein air olyan festőóriásai sorakoznak fel mint Szinyei Merse Pál, Paál László, Munkácsy Mihály és Mednyánszky László. A nagybányai művésztelep új festőiségű törekvései, a szolnoki iskola művészeinek munkái mellett, Rippl-Rónai József, Vaszary János, Csók István és a magyar festészet számos más kiemelkedő művészének alkotásai új megközelítésben kerülnek egymás mellé e falakra. "   

 

KOGART HÁZ  Budapest VI. Andrássy u.112.

 

 

Kép

 

 

 

Budapest Jazz Club

( Bp.VIII.Múzeum u.7. )

 

Harcsa Veronika Klub

Harcsa Veronika – Blaho Attila Duo
2009. július 2., 21.00

 

 

Harcsa Veronika Quartet
2009. július 23., 21.00

 

" A fiatal generáció egyik legkiemelkedőbb egyénisége, Harcsa Veronika énekesnő tavaly végzett a jazz tanszakon, de máris tapasztalt előadóművész, egyéni hangját felfedezve olyan jazz- és könnyűzenei formációkba hívták vendégeskedni, mint a Freestyle Chamber Orchestra, a Pannon Allstars Ska Orchestra, a Budapest Jazz Orchestra, vagy a Colorstar. Saját kvartettjét 2005-ben alapította, a sztenderdek magával ragadó előadása után saját szerzemények is a repertoárra kerültek, nem is akármilyen fogadtatással.
Tehetségét az idei filmszemlén is siker fogadta, az Utolsó idők című alkotás a legjobb eredeti filmzenének járó díjat nyerte el Márkos Alberttel karöltve.
A tavaly kiadott You Don't Know It's You című albumával az év hazai jazz albuma Fonogram díjjal jutalmazták a közelmúltban "


· Harcsa Veronika – ének
· Blaho Attila – zongora
· Majtényi Bálint – dob
· Oláh Zoltán - nagybőgő

 

 

 

                 Zsámbék Jazz Open

A Zsámbéki romtemplomban lép fel:

 

Kép

 

 

Markus Stockhausen - Snétberger Ferenc

                          2009. júlis 3., 19.00

 

" A gitárművész és zeneszerző egy zenész család tagjaként 1957-ben Salgótarjánban született. Már gyermekkorában édesapja volt a példaképe, aki szintén gitározott. Snétberger klasszikus zenét és jazzgitárt tanult. Ma főként improvizációs művészetének és műfajokat átlépő játékának köszönhetően ismert. Repertoárját hazájának roma hagyományai, a brazil zene és a flamenco épp úgy inspirálja, mint a klasszikus gitár és a jazz. Számos szólóalbuma jelent meg, és több albumon működik közre partnerként.
1987-ben Dés Lászlóval és Horváth Kornéllal megalakította a Trio Stendhal együttest, mellyel országosan is ismertté vált. A különleges összetételű, kamarazenét játszó zenekar rendkívüli népszerűségre tett szert, lemezeiket az egész világon terjesztették. Koncertkörutakat tettek Ausztriában, Olaszországban és Spanyolországban, felléptek Európa számos országában és Indiában. 1988 óta Berlinben él.
Végigkoncertezte Európát, fellépett Japánban, Koreában, Indiában és az USÁ-ban. 1995-ben, a holokauszt 50. évfordulójára komponálta „IN MEMORY OF MY PEOPLE“ (Népem emlékére) című, gitárra és nagyzenekarra írt művét, melyet népének ajánlott. A darab, melyet a hagyományos roma dallamok ihlettek, erőteljes véleménynyilvánítás az emberi szenvedés ellen. Kamarazenekari kísérettel maga a komponista mutatta be Magyarországon, Olaszországban és Németországban, valamint 2007-ben, a Nemzetközi Holokauszt-emléknap alkalmából, az Egyesült Nemzetek New York-i székházában.
Szólistaként előadta Luciano Berio Sequenza XI (szólógitárra) című szerzeményét, zenekarral pedig Vivaldi, Rodrigo és John McLaughlin műveit interpretálta. Snétberger írt kísérőzenét filmhez és színdarabhoz.
Snétberger Ferencet 2002-ben szülővárosa díszpolgárává avatták, két évvel később pedig a Magyar Köztársaság Érdemrendjével tüntették ki. 2005-ben Budapesten Liszt Ferenc-díjat kapott."

( Wikipédia )

 

A Zeneakadémián hallottam először. Lenyűgözött a tehetsége.
Dúshangzású, különleges, rá jellemző  a zenéje.

Olyan " Snétberger ". Kicsit jazz, kicsit brazil, kicsit olyan latinos.  A gyökereiből hozott népzenei dallamvilág is fefedezhető a zenéjében. Személyisége kisugárzó kedvessége, szerénysége, boszorkányos játéka magával ragadja az embert.

 

 

 

Kép

 

 

( Ez a lemezfelvétel a FONÓ  Budai Zeneházban készült.

Érdemes meghallgatni! Megérezhetjük, hogy egymás tükrében a két művész hogyan és mit mond el magáról, a világról ! )

 

Szintén Zsámbék

                                

                                  Szaxofon-orgia

 

 

2009. július 31., 19.00


" A záró esten "Szaxofon-orgia" veszi kezdetét, ahol az első részben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem most végzett (Borbély Miklós, Oláh Dezső) és még aktív és talán a legtehetségesebbek közé tartozó növendékei bizonyítják ismét, hogy van értelme a fiatalokkal is foglalkozni. A második részben a két "nagy öreg" (Dresch és Borbély Misi) az MR3-Bartók Rádió zongora-tehetségkutatójának győztese, Szabó Dani triójával hangzuhatagot szabadít ránk.

( Borbély Miklós, Molnár Sándor (szaxofon) + Oláh Dezső
Quartet:Oláh Dezső – zongora, Fenyvesi Márton – gitár, Farkas Norbert – bőgő, Benkó Ákos - dob· Dresch Mihály, Borbély Mihály (szaxofon)· + Szabó Dániel Trió:Szabó Dániel – zongora, Szandai Mátyás – bőgő, Baló István - dob ) "

Persze a köztes napokon is van zenei esemény Zsámbékon, de én ezt a két programot választottam.


Kép


Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztivál
               

 

            2009.07.13. - 2009.08.10.

 

Vajdahunyadvár, Városliget

A Városliget szívében, gyönyörű környezetben, lenyűgözően elragadó architektúra ölelésében idén nyáron is felcsendülnek a klasszikus zeneirodalom remekművei, valamint a tradicionális magyar cigányzene, swing és klezmer muzsika gyöngyszemei. A koncertek minden kedden és szombaton 20:30 órai kezdettel varázsolják el a látogatókat.
 

Sok jó zenei program közül lehet válogatni!

 

 

 

Kép

 

 

 
Hagyományok bálja - Folklór est

 

2009. július 14., 20.30 (esőnap: július 15.)

Közreműködik a Duna Művészegyüttes
 ( Hilton Dominikánus Udvar )

 

" A Duna Művészegyüttes a hagyományőrzés szellemében alkotta meg néptánc műsorát, ugyanakkor a ma is élő vagy archivált táncok korszerű, sűrített, tömörített formájuknak köszönhetően megújulnak a koreográfiákban. A Kárpát-medence három nagy táncdialektusából merítő kompozíciók az archaikus és az új stílus váltakozásában kelnek életre. A produkcióban a dinamikus, nagy létszámú koreográfiák mellett helyet kapnak lírai kettősök és kisebb kamaraprodukciók is.  "

Előadja a Duna Művészegyüttes tánckara és a Göncöl Zenekar
Koreográfusok: Juhász Zsolt, Mihályi Gábor, Farkas Zoltán "Batyu", Merczel István, Szilágyi Zsolt
Művészeti vezető: Juhász Zsolt

Aki szereti a nívós folklór műsort, feltétlenül nézze meg!

 

Kép


 

Operagála 

Verdi: Rigoletto

2009. augusztus 6., 19.00
2009. augusztus 8., 19.00

Magyar Állami Operaház

Rost Andrea művésznő 20 éves jubileumi és egyben búcsú előadása Gilda szerepétől!

Fellép: Rost Andrea, Anatolij Fokanov, Fekete Attila
Közreműködik: Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara

Rendező: Szinetár Miklós


 


És végezetül

 

Kép

 

 

Jön a " Nyár a Lánchídon "  program: minden hétvégén
( szombat-vasárnap )  június 27-től !

 

Forgatag, vásár, folk, jazz, könnyűzene, világzene !

 

 

 

 

Kép


                   Ha nyár, akkor nekem a Balaton!


Jó dolog minden nyáron szemlélődni a fonyódi parton.
Talán innen a legszebb a balatoni panoráma!
Jó dolog a Balatonban lubickolni, úszni!
Jó dolog nagyokat sétálni, esetleg kerékpártúrán részt venni!


Jó dolog Fonyódról áthajózni az északi partra!
( Badacsony, Szigliget, Tihany... )
Ezernyi program van már manapság, lehet válogatni!
De lehet csak úszni, fürdeni, behunyt szemmel feküdni
a strandon. Esetleg olvasni egy jó könyvet!
Aki a horgászás megszállottja, esténként a csillagos égbolt
alatt még pontyot is foghat... Csak szerencse kérdése...És így tovább...

Sok szép táj van a világon, de becsüljük meg a mi " magyar tengerünket" !

 



Kép

 


                          A Balaton



A Balaton Lacus Pelso, becenevén a „magyar tenger” Közép-Európa legnagyobb tava. Típusa a Fertő tóhoz hasonlóan sztyeppei tó, ezek Eurázsia legnyugatabbra fekvő ilyen jellegű tavai. 79 km hosszú, szélessége 1,3–14 km között ingadozik, átlagosan 7,8 km, felülete 594 km².


Keleti medencéjét a Tihanyi-félsziget választja el a tó többi részétől. Déli partjánál medre sekélyebb. Északi oldalán található a badacsonyi borvidék és a Tapolcai-medence, jellegzetes vulkáni tanúhegyeivel. A tó egyes részein halászat folyik. Siófok és Sármellék mellett repülőterek vannak. A Balaton és környéke Budapest mellett az ország turisztikailag leglátogatottabb területe. Környékén gyógyfürdők, termálforrások találhatók. A tavon minden évben megrendezik a Kékszalag Nemzetközi Vitorlás Versenyt.

Magyar elnevezése a szláv "blato" (=mocsár, láp, sár) szóból ered. Latin neve, a Lacus Pelso magyarul sekély tavat jelent.




Kép



Élővilága


A tó növényvilágának nagy részét algafajok teszik ki. A hínárfélék között a leggyakoribbak a békaszőlő-fajok. A nádasok leginkább az északi parton maradtak fenn. Alkotó növényeik a fedőnád (Phragmithes australis), a tavi káka (Schoenoplactus lacustris), a zsombéksás (Carex elata) és a keskenylevelű gyékény (Typha augustifolia).

Az állatvilágot Európa számos madara illetve mintegy 50-féle hala mellett rengeteg egysejtű, édesvízi szivacs - köztük az endogén balatoni szivacs -, rákok, kagylók, valamint a halak táplálékát is jelentő csípőszúnyogok és árvaszúnyogok is képviselik.

A Balaton vízgyűjtőn található 40 vízfolyásban eddig 37 halfaj előfordulását lehetett bizonyítani. Ezek állománya tehát a tóhoz mérve igen gazdag (a Balatonból rendszeresen 15–17 faj kerül elő).


 

Kép




Vidékére jellemző állat és növényvilág


vízben és közvetlen közelében több mint 1200 állatfaj él. Az e vidéken fellelhető erdőkben az óriás énekes kabóca, a rézsikló, a holló, az erdei szürkebegy és a fenyvescinege mellett a gímszarvas ugyanúgy megfigyelhető, mint a róka és a dámszarvas. Igazi ritkaságnak számít a kerecsensólyom. A tó rendkívül gazdag növényvilágára jellemző, hogy a molyhos és cseres-tölgyes erdőségek a legelterjedtebbek, amelyeket sok helyütt telepített fenyőerdők váltanak. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park címernövénye, a lisztes kankalin mellett több más pompás szirmú virág is honos itt, ilyen a tavaszi hérics, a fekete kökörcsin és a citromillatú nagyezerjófű.


A tó partjához városok és községek tartoznak.


A Balatont vasúthálózat öleli körül, melyen a nyári főszezonban sűrűn járnak vonatok. A BAHART hajójárataival a Balaton minden nagyobb települése elérhető.

A jegyek megvásárolhatók a vasútállomásokon és a kikötőkben.


A Balaton a művészetben

A legnagyobb magyar tó a népdaloktól az irodalmon át a képzőművészetig egy sor műfaj témája lett.

A magyar festők az 1850-es évektől fedezték fel a tó szépségét. 2008 nyarán a keszthelyi Festetics-kastély kiállítótermében húsz 19. és 20. századi magyar festőművész, köztük Szinyei Merse Pál, Mészöly Géza, Csók István, Egry József, Bernáth Aurél, Mikus Gyula, Brodszky Sándor, Telepy Károly, Iványi Grünwald Béla száz Balaton-képét mutatták be. ( Wikipédia)

 

                                                                           

 

             

Kép

 

Hát ennyi ízelítőül. A továbbiakban gondolataim,

ajánlásaim csak a blogomon olvashatók!

Ha rákkatintasz, akkor  megnyílik a blogom!


anna-gondolatok.blogspot.com/

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

-

(Karaba Erzsébet, 2014.04.24 14:34)

Nagyon érdekes az oldal :)