Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ha nyár van, akkor a Balaton !

2010.07.06

Itt a nyár!  Van akinek a tenger, van akinek a hegyek, van akinek a Balaton.

Nekem a Balaton. Régóta járok Fonyódra. Most is ott voltam.

 

Egy kis ismertető és Kövi Szabolcs Balaton c. zenéje.

 

Nos, akkor Fonyód!

 

 

 

Kép

 

 

Egy kis történelem a múltjáról

 

 

Somogy megye északi részén, a Balaton déli partján található Fonyód. Neve a fon igéből származik. A fonással, szövéssel foglalkozó nép a somogyvári ispánság szolgálónépe volt.

 
 
 
 

 

 

Bizonyított tény, hogy tizenhét-tizennyolcezer évvel ezlőtt Fonyódon megjelent az őskori ember. Számos lelet került elő a rézkorból, viszont nincs anyag a kelták idejéből. 1934-ben a Sándor utcában végzett földmunkák folytán 4. századi pénzérmék kerültek elő, valamint egy villaépület alapfala. Kétségbevonhatatlan bizonyítékok ezek arra, hogy a római világbirodalom expanziója miatt Pannóniába érkezett légionáriusok a mai város területén is megfordultak, és elkezdték a Balaton vizének szabályozását.

 

 

 

Kevés forrásanyag maradt fenn a település-környéki honfoglalásról. Az augsburgi vereség után Koppány területeihez tartozott. I. Szent László 1082-es összeíró levelében először szerepel "Funold", mint a pannonhalmi apátság birtoka, 1232-ben említik így utoljára. Valószínű, hogy IV. Béla eladományozta a területet. Az 1332-es tizedjegyzékben Fonyód plébániával bíró falu, 1334-ben Pál, 1406-ban Gergely voltak plébánosai.

 
 

 

 

Az 1500-as évektől kezdve a Lengyel család birtoka. Lengyel Brigitta férje, Palonai Magyar Bálint volt a birtok ura a török idők alatt. Korának egyik leghíresebb, leghírhedtebb törökverője, 1573-ban halt meg, Fonyód vára 1575. augusztus 3-án került török kézre. Emlékét a Magyar Bálint Általános Iskola és a Palánkvár őrzi

 

 

 

A török uralom alatt lakatlan terület volt Fonyód, az 1650-es években Zalából vándoroltak ide, katolikus horvátok és elmagyarosodott törökök telepedtek le területén. A Rákóczi-korszak után új birtoklási rend lépett életbe, Fonyód új tulajdonosai a Festetics, az Esterházy, a Batthyányi, a Széchenyi, a Zichy családok, valamint a Lengyelek leszármazottai, az Inkey család lett. A mai Ordacsehi - akkoriban még Orda és Csehi - lakóinak segítségével szőlőtelepítésbe kezdtek az itt élők. Emellett előtérbe került a halászat és a hajózás, megépült az első kikötő, útjára indult a Kisfaludy-gőzös. Az 1848-49-es szabadságharcban Fonyód lakói is harcoltak, részletes leírás azonban nem maradt fenn ebből az időből. Egy korabeli felmérés szerint 1850-ben a település lakóinak száma száznyolc, 1880-ban már háromszázharminckettő. Megkezdték a berek vizének lecsapolását, a vasút építését. 1861-ben haladt át először Fonyódon a császári királyi szabadalmazott Déli Állami Lombard Velencei Vasúttársaság első vonata, mely Budáról az Adriai-tenger felé tartott.

 

 

 

A filoxéria baktérium csaknem az összes szőlőt megfertőzte, a földtulajdonosok elvándoroltak, ekkor került előtérbe a halászat, Fonyód a térség centruma lett.

 

 

 

Szaplonczay Manó, megyei tiszti főorvos, Zichy Bélától birtokot kapott, melyen 1894-ben felépítette az első máig is álló villát, és megalapította a Fonyód Fürdő Társaságot. Tíz évvel később már három kedvelt fürdőtelep volt Fonyódon, a villák pedig gombaként nőttek a település széltében-hosszában. 1896-ra megépült a Fonyód-Kaposvár vasútvonal, 1898-ra az új hajóállomás és kikötő. 1904-ben Fonyód vezetékes vízzel büszkélkedhetett, 1905-ben pedig bekapcsolták a balatoni körtelefon-hálózatba, és ugyanebben az évben önálló község lett. 1911. augusztus 28-án Lányi Antal első ízben Fonyód-Badacsony között repülte át monoplánján a Balatont. Emlékét kőtábla őrzi a parton.

 

 

 

Miniszterek , főhatóságok vezetői visszatérő vendégek voltak Fonyódon, szeretetük jeléül pedig fejlesztették a községet. Vass József, közlekedési miniszter révén például 1926-tól összeköttetése lett Fonyódnak Budapesttel; Ripka Ferenc, székesfővárosi polgármester segítségével épült ki a vezetékes vízellátás és a villamos-hálózat; Major Ferenc, országgyűlési képviselő adományából épült a ma is álló római katolikus templom. 1938 és 1944 között a szegedi iskolanővérek polgári iskolát szerveztek Fonyódon. Rendszeres vendégek voltak írók, költők: Szabó Lőrinc, Kodolányi János, Fekete István és Dallos Sándor; zeneszerzők: Kacsóh Pongrác és Huszka Jenő; Szinyei Merse Pál, festő és dr. Bacsák György, polihisztor.

 

 

 

A második világháború alatt hadműveleti terülte volt Fonyód, ami jelentősen visszavetette fürdőéletét. 1950-től azonban járási székhely lett egészen 1973-ig. Létrehozták a sporttelepet, 1960-ban indult a gimnáziumi képzés, 1981 óta minden évben megrendezik a fonyódi Helikont, az 1980-as években megújult a vasútállomás és a pályaudvar, Makovecz köntösbe bújt az általános iskola és a gimnázium. Csutorás László kezdeményezésére létrejött a máig is működő Fonyód Védő és Szépítő Egyesület. 1989. március 1-jén lett Fonyód város.

 

 

 

( Összeállította: Sz. K. K )

 

 

 

 

Kép

 


Fonyódi séták
 

 

A fonyódi séták kiindulópontja a város központjában található vasútállomás.

 

Az épület falán található a Kaposvár-Fonyód vasútvonal 1896-os indításának emlékére a 100. évfordulón állított tábla. A vasúti közlekedés Kaposvár és Fonyód között 1896. július 15-én indult meg s hozta magával a fürdőélet fellendülését, ekkor épült meg a vasútállomás épülete is, amit azóta lebontottak.

 

A vasútállomástól keletre áll az Országzászló, amelyet 2003-ban állított a városvédő egyesület az egykori hősi emlékmű talapzatára.

 

A vasútállomástól délre, a kikötőben, a Hajóállomás díszes épületét 1913-ban Kaáli Nagy Dezső mérnök, balatoni kikötő-felügyelő tervei alapján építették. A Balaton felé haladva látható Lányi Antalnak, a Balaton első átrepülőjének tiszteletére állított emlékoszlop, tábla, aki Badacsony és Fonyód között 1911. augusztus 28-án elsőként repülte át a Balatont. A parton Kiss István Páros akt (Emberpár) című szobra.

 

A sándortelepi strand bejáratánál a múlt század hangulatát megidéző fürdőző pár fából faragott szobra köszönti a vendégeket.

 

A móló 1898-ban épült, melyet tervezője, Scholcz Gyula műszaki főtanácsos igen helyes esztétikai szépérzékkel a Gulács-hegy merőleges középvonalának irányított. Ezt a ma kövekből felhányt mólót 1906-ban átépítették, majd hullámtörő létesítésével a mai korszerű kikötőt alakították ki, amely a Balaton part leghosszabb mólója, 464 méter.

 

A kikötőben található a Zenepagoda, amelynek hangjátéka szórakoztatja az ott megpihenőket. Szemközt vele a kikötői üzletsor, ahol a vendég kedvére töltheti szabadidejét.

 

A kikötőből kelet felé haladva a Fürdő utcában a Villa Galéria épületének falán látható az épület egykori tulajdonosának, Németh Istvánnak, Kaposvár első polgármesterének emléktáblája, aki az 1910-es évekig ebben a villában töltötte nyarait, manapság egész nyáron át változatos kiállítások várják az érdeklődőket.

 

A vasútállomással szemben van a Millecentenáriumi park és a Díszkút, amely balatoni madarakat formáz. A parkban az Ülő nő szobra. Ugyanitt áll az egykori Vasúti Szálloda, amely 1897-ben épült. Több évtizeden keresztül szálloda és vendéglő volt, 1985 óta középiskolai kollégium. Az első Anna-bálok színhelye, falán emléktábla. A Balaton Kollégium déli oldalán van az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc emléktáblája és kopjafája.

 

Az épülettől kelet felé haladva a Dísz térre érünk, ahol a Zsolnay kút csobogó vize kedvelt hűsítő a nyári melegben.

 

A Dísz térrel szemközt áll a Mátyás Király Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola. Az 1980-as évek végén a gimnázium átépítését a Makovecz-irodában dolgozó Salamin Ferenc építész tervezte. Az épületben a Fonyódi Helikon költőtalálkozókat idéző emléktábla van.

 

Itt, a Hunyadi János utcán haladva látható egy régi nyaraló falán Fodor András költő emléktáblája, aki Fonyódon írta verseit, s ezer szállal kötődött a városhoz.

 

Ha a vasútállomástól a Szent István utcán végigmegyünk, eljutunk az országban egyedülálló, kettős várárokkal erősített fácánosi palánkvárig, ahol a török idők emléke, Magyar Bálint várkapitány vitézsége ma is elevenen él a nyaranta megrendezett Hadijátékokban, ugyanakkor a gyerekek számára kedvelt játszóhely. Ugyanitt fekete márvány obeliszk őrzi a törökverő hősök emlékét. A Palánkvár déli végében állnak a Fonyód várossá avatásának 10. évfordulóján, 1999-ben ültetett, ma már egyre terebélyesedő tölgyfák.

 

A Palánkvártól nyugatra, a Lenke utca 21. sz. alatt áll Fonyód egyetlen, máig is megmaradt népi műemlék épülete, a 200 éves Présház-étterem. A birtokos Lengyel család építette az 1800-as évek legelején a szőlőbirtok kiszolgálására. Szőlőprés gerendájába egy bölcs megállapítást véstek 1833-ban: "Anno 1833. A szőlő három gyümölcsöt terem. Az első gyönyörűség, a második részegség, a harmadik bánat."

 

Ha a vasútállomástól a József utcán indulnak az út jobb oldalán a Testvérvárosi park utunk első állomása. Itt láthatóak Fonyód testvérvárosának (Leipheim, Borszék, Novi Vinodolski, Érsekújvár) címerei és zászlói, valamint a távolságukat és irányukat mutató tábla.

 

Az útról jobbra letérve az ún. Birka lépcsőre a Panoráma sétányon egészen a bélatelepi villasorig juthatunk. Útközben a fonyódi Fafaragó tábor alkotásaiban gyönyörködhetünk, a magyar történelem jeles alakjait, eseményeit álmodták fába a művészek.

 

Kép

 

A József utcán az ország mondhatni legszebb szerpentin útjának emelkedőjén haladva a Valkó kilátónál pihenhetünk, és megcsodálhatjuk a lenyűgöző szemközti panorámát. A kilátó után találjuk közvetlenül a Kripta villát, amelynek legendája évtizedek óta elérzékenyíti a látogatókat. A beteljesületlen szerelem arra késztette a kedvesét elvesztő férfit, hogy a maga s elhunyt szerelmének alakját kő-nászágyba faragtassa. Az épület előtt áll Árpád vezér fából faragott szobra, amely a 907-es pozsonyi csatának is emléket állít.

 

Az út baloldalán az erélyi fatemplomokat idéző, 1936-ban épült protestáns templom áll, amely a fonyódi református és evangélikus gyülekezetnek is otthonául szolgál. Előtte a II. világháborúban elhunyt polgári áldozatok nevét tartalmazó kopjafa emlékezik Fonyód mártírjaira. Innen a Sipos-hegy tetejére az erdei úton juthatunk fel. A kilátóból lenyűgöző kép tárul elénk, Keszthelytől Keneséig - a Balaton-parton egyedül erről a helyről - láthatjuk az egész Balatont. A Sipos-hegy sétányain, az Erdei tornapályán elhelyezett táblák segítségével kedvünkre megmozgathatjuk végtagjainkat.

 

A protestáns templomtól nem messze, a József utcáról jobbra lekanyarodva a Templom utcában láthatjuk az 1902-ben épült katolikus templomot (falán emléktábla), mellette a fából faragott Jézus szobor. 

 

A templom után továbbhaladva a Kossuth-erdőbe érünk, ahol Benedek György szobrászművész, Fonyód I. és a II. világháborúban elesett katonáinak emlékére emelt monumentális munkája áll. Az erdővel szemközt látható az 1940-ben felépült Magyar Bálint Általános Iskola épülete, akkor még mint polgári iskola. Az 1980-as évek második felében a szintén a Makovecz-irodában dolgozó Zsigmond László építész tervei alapján építették jelenlegi állapotába. A parkjában az 1848/49-es szabadságharcra emlékeztető kopjafa áll.

 

A Kossuth-erdőből déli irányba kitérve a Fő utcán végighaladva láthatjuk a városháza 1939-ben emelt épületét, vele szemben egy 1942-ben, majd az utcán tovább menve egy 1862-ben állított kőkereszt.

 

A Kossuth-erdőből a Bartók Béla utcán tovább sétálva a volt Velics-villa falán Szinyei Merse Pál táblája őrzi emlékét annak, hogy a nagy festő 1916 és 1917 nyarát ebben a villában töltve kilenc képet festett Fonyódról és a Balatonról. Az épületben működik a Fonyódi Múzeum, amely a Balaton állat- és növényvilágát, a tó természetvédelmét, kultúrtörténetét, Fonyód helytörténetét és néprajzát bemutató állandó kiállítással, és rendszeresen megújuló időszaki tárlatokkal várja a látogatókat. A múzeum falán van a korabeli tulajdonosok, Velics Antal orientalistának emléket állító tábla. A múzeum előtt gróf Zichy Béla mellszobra, mely Bélatelep névadójának, a terület egykori tulajdonosának emlékét híven őrzi.

 

Utunkat folytatva jobboldalon láthatjuk a Zeneiskolával szemben az 1900-ban emelt Mária szobrot. Az épület egykor a Vaszary család tulajdonában volt, ők állították nagybátyjuk, Vaszary Kolos prímás, esztergomi érsek javaslatára a kegyhelyet. Az épület átépítését szintén a Makovecz-irodában dolgozó Ekler Dezső tervezte.

 

Az út másik oldalán kezdődik a híres fonyód-bélatelepi villasor, amely 1894-ben kezdett kiépülni, s a mai napig a legtöbb villa megőrizte jellegzetes vonásait eredeti formában. Bélatelep a jómódú, "úri középosztály" tagjainak volt a nyaralóhelye. Jobbára orvosok, jogászok, földbirtokosok, politikusok, művészek, gyártulajdonosok töltötték itt szabadidejüket, többek között Ripka Ferenc Budapest főpolgármestere. Huszka Jenő zeneszerző, a pezsgő-gyáros Törley család.

 

A villasorral átellenben, a sétányon haladva legelőször Szaplonczay Manó emlékszobrát látjuk, melyet Bélatelep alapítója előtt tisztelegve 1934-ben emeltek. Két oldalán gránittáblákat állított a Fonyód Városvédő és Szépítő Egyesület Fonyód szerelmesére emlékezve, illetve egy kopjafa is az ő emlékét idézi.

 

A Márffy téren Ripka Ferenc főpolgármester tiszteletére, a róla elnevezett kúton születésének 130. évfordulóján, 2001-ben állítottak emléktáblát. Ripka Ferenc majd 40 éven keresztül töltötte nyarait Bélatelepen, s Szaplonczay Manó halála után, 1916-tól a Bélatelepi Fürdőegyesület elnöke is volt.

 

Kép

 

Kitérőt téve a térről induló Ripka sétányon a bélatelepi vasútállomásra jutunk. Az épületet 1928-ban emelték, s az egyik legszebb, eredeti formájában megmaradt Balaton-parti vasútállomás. Falán egy 1944-ben állított tábla, amely az első fonyódi fürdőzőknek, a majdan létesített Bélatelep felfedezőinek állít emléket. Ezen a helyen állt a 103-as számú vasúti őrház, amelynek tisztaszobáját kibérelve töltötték szabadidejüket a Magyar Tenger partján az ősfürdőzők, és fedezték fel a fonyódi Balaton partot az 1860-as évektől kezdődően.

 

Innen a 7-es úton továbbhaladva Fenyves felé, majd letérve a Báthory utcában áll Bacsák Györgynek, az utolsó magyar polihisztornak háza. Fonyód nagy örege matuzsálemi kort élt, 100 éve alatt régészkedett, foglakozott az eljegesedés problémájával is. A ház falán emléktábla, ablakmélyedésében mellszobra őrzi nagyságát.

 

Visszatérve a Szaplonczay sétányra a Ripka-kúttal átellenben az út másik oldalán, villája előtt láthatjuk Huszka Jenő zeneszerző emléktábláját, aki szintén évtizedeken át nyaralt, és dolgozott Fonyódon, hiszen nem egy világhírű művét ebben a villában szerezte, innen délre áll a Törley család villája.

 

A sétány azon részén, ahol kiszélesedik az út, található a 2001-ben állított Millenniumi Kettős-kereszt, amely 18 méterrel emelkedik a magaspart fölé.

 

Kép

 

Ugyancsak itt láthatjuk - a róla elnevezett tére - Bélatelep névadójának, gróf Zichy Bélának az emléktábláját, aki felkarolta a Balaton-kultusz eszméjét, és lehetővé tette, hogy felépítsék a legszebb balatoni villasort.

 

A sétányról balra letérve erdei úton feljuthatunk a 233 méter magas Várhegyre, s a kilátóból gyönyörködhetünk a csodálatos panorámában, északon a Balaton-felvidék, keleten Boglár s a déli part többi települése, délen a Nagyberek, nyugaton Fenyves és Keszthely nyújt maradandó esztétikai élményt. Az erdőben az Edison utcától nem messze van Szaplonczay Manó sírja, akit kívánsága szerint halála után szeretett erdejében helyezték végső nyugalomra.

 

A Bartók Béla utcán végighaladva a Turul utcában régi uradalmi épületeket látunk a magtár és az egykori cselédlakások homlokzatán gróf Zichy Béla címerével.

 

 

Kép

 
 
Két keréken a Balatonnál
 

Magyarország "tengerét" körülkarikázni egy több napos könnyű túra keretében sokak számára életre szóló élményt jelenthet.

 

A legkedvezőbb erre talán a késő tavaszi vagy a kora őszi időszak, a "hosszú" hétvégék. Ezt az időszakot különösen diákcsoportok, kisgyermekes családok részére ajánljuk. Ilyenkor a csendes, part menti, kitáblázott balatoni bringakörúton, egy-egy frissítő strandolást közbeiktatva haladhatunk, miközben a csodálatos panorámában gyönyörködhetünk. A Balatonig eljuthatunk vonattal, a kerékpárunkkal együtt utazva. A MÁV előzetes igénylés alapján a túracsoportok részére kerékpárszállító kocsit biztosít. Hajóval, komppal átkelhetünk egyik partról a másikra (pl. Tihany-Szántód, Fonyód-Badacsony). A bringakörútról letérve a Balaton környékének a felfedezése csodálatos és feledhetetlen élményekkel gazdagíthat minden érdeklődőt.

 
1. túra: Balaton bringakörút - 210 km
 

A Balaton teljes egészében körbekerékpározható, részben kiépített kerékpárúton, részben kerékpáros táblával jelölt kis forgalmú utakon.

 

Balatonakarattya-Balatonkenese-Balatonfűzfő-Vörösberény-Balatonalmádi-Káptalanfüred-Alsóörs-Paloznak-Csopak-Balatonfüred-Tihany-rév elágazás-Aszófő-Örvényes-Balatonudvardi-Fövenyes-Balatonakali-Zánka-Balatonszepezd-Révfülöp-Pálköve-Balatonrendes-Ábrahámhegy-Badacsonyörs-Badacsonytomaj-Badacsony-Badacsonytördemic (Szigliget)-Balatonederics-Balatongyörök-Vonyarcvashegy-Gyenesdiás-Keszthely-Fenékpuszta-Balatonberény (Balatonszentgyörgy)-Balatonmáriafürdő-Balatonfenyves-Bélatelep-Fonyód-Balatonboglár-Balatonlelle-Balatonszemes-Balatonszárszó-Balatonföldvár-Szántód (Szántódrév-Tihany)-Zamárdi-Széplak-Siófok-Szabadifürdő-Sóstó-Balatonvilágos-Balatonaliga-Balatonakarattya

 

forrás: http://www.hungary.com/

 

 

Kép

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

Hagyomány és népművészet

 

 

A népi kultúra, a népzene az 1970-es évek elején az egész országban virágzásnak indult. Citerazenekarok, pávakörök, hagyományőrző együttesek jöttek létre.

 

Hatására Matkó Imréné, a művelődési ház igazgatója próbálta Fonyódon is meghonosítani a népművészetet. Ekkor alakult meg a citerazenekar, a népdaléneklő csoport, a népi zenekar, a néptánccsoport és a fafaragó- és hímző szakkör. 1977. augusztus 20-án Matkó Imréné szervező munkájáért a Szocialista Kultúráért kitüntetést kapta.

 

A Balaton partján szinte minden város tart szüreti felvonulást. Fonyódon a szüreti mulatság volt az ifjúság első társas szórakozása, amit Schaller Lajos, a Sirály Szálló akkori bérlője indított el 1900 körül. A fiatalok nagyon készültek erre az ünnepre. A legények elhívták a lányokat, így minden felvonuló párban érkezett. Később aztán házasság is született egy-egy ilyen meghívásból.

 

Az 1980-as években Fonyód művelődésszervezői új műsorokkal próbáltak a településre turistákat csalogatni. 1990-91-ben kétnapos Fonyódi Napok keretében szórakoztatták az érdeklődőket, azóta pedig minden évben megrendezik július végén - augusztus elején a Fonyódi Nyári Fesztivált.

 

1992-ben a Városi Művelődési Ház új hagyományt teremtett. Augusztus 20-án Szent István-napi ünnepség keretében vonul a település lakossága az utcára. Jellemző programok a menettánc, a kenyérszentelés, a borkóstolás, az utcabál, a lampionos vitorlás-felvonulás és a tűzijáték.

 

A 20. század közepén Fonyód járási székhely lett, mely új szerepet jelentett a településnek. Rendezvényeket, ünneplési alkalmakat, fogadásokat, köszöntőket kellett szervezni. Az első tánccsoport 1953. tavaszán jött létre az ünnepek kulturális feltételeként, de nem helybeliekből. A szerepléshez szükséges ruhákat Buzsákból kapták eleinte kölcsön, majd a járási tanács nyolc garnitúrát készíttetett a tánccsoportnak, mely fonyódiakkal bővült. A néptánc ma is kedvelt időtöltés Fonyódon. Éveken át járhattak az általános iskola diákjai délutánonként táncolni, a gimnázium tanulói pedig ma is minden pénteken gyakorolnak fellépéseikre.

 

Fonyód virágkorát a 20. század közepén élte. A kultúra egyetlen területén sem szenvedtek hiányt lakói.

 
Összeállította: Sz. K. K.

 

Kép


 
 Látnivalók
 

 

 

Kripta villa

 
Az örök szerelem háza.
 

Minden ember a maga módján, a lelke mélyén emléket állít igaz szerelmének, de mindig voltak és lesznek olyan emberek, akik nem zárják magukba a titkot, hanem kézzel fogható, szemmel látható jellel kívánnak emléket állítani az ember legszentebb érzésének, az örök szerelemnek. Ezek közé tartozott Abrudbányay Ödön is, az erdélyi származású pécsi gyógyszerész, aki szokatlan módját választotta az emlékezésnek.

 

A történet kezdete az 1910-es évek közepére tehető, amikor az ifjú patikus Kolozsvárott beleszeretett egy szép, művelt fiatal lányba, Magdusba. Eljegyezte, de Magdus az esküvő előtt három héttel hirtelen elhunyt. Az eset mélyen megrendítette az elárvult vőlegényt, összegyűjtötte meghalt kedvese tárgyi emlékeit, és sokáig gyászolta őt. Időközben lezárult az első világháború, alaposan átszabták Európa térképét, Erdélyt Romániához csatolták. A történelmi események Abrudbányayt arra késztették, hogy elhagyja szülőföldjét, és Magdus emlékével a szívében Pécsett telepedett le. Hosszú ideig magányosan élt, utazgatott, végül családot alapított, gyermekei születtek, akiket gondosan nevelt.

 

1940-ben ismét a történelem szólt közbe, a II. bécsi döntés alapján Észak-Erdélyt Magyarországhoz csatolták, Kolozsvár ismét hazánk része lett. Abrudbányay doktor, aki ekkorra tehetős emberré vált, úgy döntött, hogy megvalósítja régi álmát, emlékházat emeltet Magdusnak.Hosszasan kereste a legvarázslatosabb helyet, ahova felépíttetheti azt a villát, amelyben Magdus hamvait és fennmaradt emléktárgyait méltóképpen megőrizheti. Itt Fonyódon, a Sipos-hegyen lelt arra a helyre, ahol dédelgetett álma megvalósulni látszott, ahonnan a panoráma emlékeztet a Nápolyi-öböl egyik legszebb pontjára. Ahogy a szirtre épített Anacapriból be lehet látni az egész Náplyi-öblöt, úgy innen elláthatunk Keszthelytől Tihanyig, a Balaton-felvidék tanúhegyeiben gyönyörködhetünk, és a lábunk előtt ott ringatózik a Balaton.

 

Kép

 

Az épületet 1940-ben Cserna Sándor, pécsi építőmester tervezte mediterrán stílusban, oszlopokkal, erkélyekkel, lapos tetővel. Az alagsorban helyezték el a be nem teljesült nászra emlékeztető szobát, itt helyezték volna el Magdus hamvait is, és itt lett volna a család temetkezési helye. A földszinten az elképzelések szerint Magdus tárgyaiból egy emlékszobát rendeztek volna be. Az emeleten a család számára egy lakást alakítottak ki.

 

A villa felépült, de a hamvak nem érkezhettek meg Fonyódra, mert a háború után Erdélyt ismét Romániához csatolták. Az Abrudbányay-család 1949-ig élvezhette a gyönyörű panorámát, a természet szépségeit, mígnem államosították minden vagyonukat. Ezután a villa lakásként, majd orvosi rendelőként funkcionált. Az udvaron álló kis házból is elmaradt a nyaraló Abrudbányay-család. Az 1950-es, 60-as években az építtető hozzájárulásával idegenforgalmi látványosságként bemutatták a "kriptát", aztán lassan lomtárrá vált. Az ezredfordulón Fonyód Város Önkormányzata kezdeményezésére és anyagi hozzájárulásával a Széchenyi Terv pályázatán elnyert összegből sikerült helyreállítani.

 

A ház alagsorában, a "kriptában" most is álmodik Magdus és Ödön. Az álom azért álom, mert soha nem vált valóra. Hirdeti a ritka, de néha mégis előforduló nagy és tartós szerelmet, mely a sírnál sem ért véget. Hirdeti az emlékekhez való hűséget.

 

A villa máig fennmaradt legendája szerint, ha a nászágy felett ehy leány és egy fiú megfogja egymás kezét, akkor szerelmük örökké tart.

 

 

Kép

 

 
A palánkvár története
 

1544 után kezdődött meg az első fonyódi erődítmény felépítése.

 

Az építkezések nem a tervek, hanem az egyre nagyobb veszélyt jelentő török elleni védelem okozta kapkodás szerint folytak. Helyben talált anyagokból jobbágyok nem minden téren szakszerű munkájával kellett valami védhető helyet emelni. A védelem ereje sokszor nem is a falakban volt, hanem azokban a természetes vagy mesterségesen létrehozott természeti akadályokban, melyek révén a várfalak megközelíthetővé váltak. Fonyód fő védelmét a mocsarak adták. A falut szint az 1900-as évekig vizen csak a Balatonon, szárazföldön pedig csak a bézsenyi földnyelven lehetett megközelíteni. Ezt a két irányt kellett őrizni. S arra az estre, ha az ellenség mégis bejutna a faluba, ott az erődítményt vizes árokkal kellett körülvenni.

 

A fonyódi vár építését az 1544 utáni új helyzetben kezdhették meg, s végleges formáját az 1550-es évek közepén nyerhette el, amikor török ostromokat is ki kellet állnia.

 

A kb 60x60 nagyságú, négyszög alakú palánkvár hosszú ideig ellenállt a török ostromának, csak Palonai Magyar Bálint, a vár kapitányának halála után, 1575-ben tudták elfoglalni a törökök. Mivel nekik nem volt rá szükségük lerombolták, nehogy a magyarok visszafoglalva ismét használhassák.

 

A belső vár romjainak köveit a 19. századi újrabetelepülés során hordta szét a kőben szegény vidéken a lakosság. A várból teljes egészében a várárok maradt meg.

 
forrás: Komjáthy Miklós: A középkori Fonyód
 
 
 

Kép

 

 

 

Sipos-hegy
 

A Balaton partján egyedül erről a helyről látható tiszta, páramentes időben teljes hosszában, Keszthelytől Keneséig Közép-Európa legnagyobb állóvize, a Balaton.

 

"Maga a fonyódi hegy valóságos kis múzeuma a Balaton történetének s minden tekintetben megérdemli a részletes megtekintést. Egyúttal a Balaton környékének egyik leggyönyörűbb üdülőhelye s talán innen a legszebb a Tapolcai-medence vulkáncsoportjának képe. Ilyen tájképet nemigen látni többet Európában!"

/Cholnoky Jenő
1870-1950

földrajz professzor, egyetemi tanár, akadémikus, a Balaton-kutatás kimagasló egyénisége, az egyetemes földrajztudomány nemzetközi hírű tudósa és népszerűsítője, a Balaton nagy szerelmese/

 

A Sipos-hegy krónikája: Sipos József a Csehiben lakó Szentes testvérektől vette meg 1868-ban a hegytetőtől a mai Fő utcai ABC-ig lenyúló saroktelket, amelyen akkor még szőlő és pince állt. A fonyódi kettős kúp keleti csúcsát ebben az időben nevezték el Sipos-hegynek. Régebben a kilátót, mely 1987-ben épült a postai mikrohullámú átjátszók miatt - Postás-kilátóként jelölték, mely 15m magas és 76 lépcső vezet az 1. szintjére.

 

Geológia: A Tapolcai-medence vulkanikus tanúhegyeinek "kistestvérei" a fonyódi Sipos-hegy (207m) és a Várhegy (233m). A Sipos-hegy kőzete, a vulkáni működés eredményeként megszilárdult bazalt a környék legfőbb útépítő köve lett. A Balaton déli partján ez az egyetlen bazalthegy.

 

Növényzet: A Sipos-hegy főbb alkotó fafajtái a csertölgy és a virágos kőris. De ebben a zöldövezeti rendeltetésű erdőrészben sok kocsányos, kocsánytalan tölgyet, cserfát, mezei juhart, mezei szilt, közönséges borókát is találhatunk. Az aljnövényzet egy része a terület nyári párás, hűvös mikroklímájára utal.

 

Állatvilág: A Sipos-hegy erdeje bővelkedik énekesmadarakban. Többek között találkozhatunk itt erdei pinttyel, barát cinegével és poszátával, szürke légykapóval, erdei szürkebeggyel, vörösbeggyel, fekete rigóval. Hallhatjuk a kakukk, a fülemüle énekét, az erdei fülesbaglyok és macskabaglyok huhogását, valamint a fekete harkályok, a kis- és nagy fakopáncsok kopogtatását is. Az erdő apró lakói még az európai sün, vakond, közönséges denevér; rágcsálók közül a közönséges erdei egér és a mókus. A rovarok, csigák és a pókok rendjéből kis szentjánosbogárral, a közismert hétpettyes katicabogárral, szarvasbogárral, éti csigával és a koronás keresztespókkal találkozhat a figyelmes látogató. Őszi időszakban kormos-, dolmányos-, vetési varjak, hollók köröznek, kárognak a ködös hegyen csendben álló csupasz fák ágai felett. 

 

 

 

Híres emberek, akiknek a neve Fonyódhoz kötődik

 

 

Kép

 Huszka Jenő zeneszerző

 

Kép

1907 és 1944 között a fonyód-bélatelepi villasoron lévő házában töltötte nyarait. Itt szerezte híres operettjeit: a Lili bárónőt és a Mária főhadnagyot. Felesége Bacsák György lánya, Bacsák Lili volt.

 

 

 

Fodor András költő, esszéíró

 

Kép

 

Fonyódon, a Hunyadi utcában volt villája, nyaranta nála ült össze a Somogy folyóirat főszerkesztő bizottsága, s ott dölt el a Fonyódi Helikon programja.

 


 
 
dr. Bacsák György polihisztor

 

Kép


 

Életének második felét azzal kezdte, hogy letelepedett a fonyódi hegy alá, Bélatelepre, s annak első házát a Balaton-parton saját tervei szerint megépíttette.


(1870. jú. 17. - 1970. márc. 4.)
 

Fonyód-Bélatelepen hunyt el 1970 március 4-én.


 

Bacsák Györgyör nemcsak a jégkorszak érdekelte Fonyódon, hanem jelentős volt az akkori Balaton-parti kis település régészeti emlékeinek első számú kutatójaként, megmentője, szenvedélyes feltárójaként. 1929-től az 1950-es évekig minden fonyódi leletet begyűjtött, értékelt és továbbított barátainak a Somogy Megyei Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum vezetőinek, illetve régészeinek. Bacsák Fonyódon, Bélatelepen négy korszakot tárt fel: őskorit, ókorit, népvándorlás korit és középkorit. Egyetlen népvándorláskori - gót temetkezési úrnát - a Várhegy tetején találta meg, amely a Nemzeti Múzeumba került. A középkori emlékek között első helyen sorolta fel a vezérek vagy az első Árpád-kori királyok korából való cölöpépítményes telephelyet. 1934-35-ben hozta felszínre a IX-XIII. századi alsó-bélatelepi cölöpépítményes falut. Az akkori korszerű ásatási módszert is ismerte: naplót vezetett, rajzokat készített, megőrizte/őriztette a leleteket a feltárt lelőhelyen, majd azokat kiemeltette. Terepbejárásokat folytatott, gyűjtött és ásatási jelentéseket is készített az akkori főhatóságnak számító Nemzeti Múzeum Régészeti Osztályának. Háza védett.

 

Kép

 

 
dr. Szaplonczay Manó megyei tisztifőorvos
 

Királyi tanácsos, Somogy vármegye főorvosa, Bélatelep megalapítója.


(1856. október 11. - 1916. szeptember 3.)
 

1894-ben épült föl villája elsőként Bélatelepen. Ugyanebben az évben Kaposváron 50 alapítóval létrehozta a Fonyódi Nyaralók Társaságát. Halála után, ahogy kívánta, az általa alapított Bélatelepen, Balatonra nézve temették el a Várhegyen.

 

 

 

A legszebb panoráma talán itt látható ! Több szabad strandja van! Érdemes a települést felkeresni !

 
 
 

 

Kép