Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Huszárik Zoltán ( Szindbád )

2010.07.10

Szép film volt, nagy színészekkel!

Aki nem látta, nézze meg!!!

 

És Huszárik Zoltán a halhatatlan filmrendező:

 

 

Kép

Huszárik Zoltán (Domony, 1931. május 14. – Budapest, 1981. október 14.) magyar filmrendező, grafikus. Felesége Móger Ildikó táncos, koreográfus, lánya Huszárik Kata színésznő (született Nagy Annától).

 

Kétéves volt, amikor édesapja meghalt. Édesanyja, özv. Huszárik Jánosné sz. Pálinkás Mária egyedül nevelte a rendkívül sokoldalú és tehetséges fiút. A József nevet végleg Zoltánra cserélő diák gimnáziumi tanulmányait Aszódon végezte. 1950-ben felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahonnan - a család minden alapot nélkülöző kuláklistára kerülése miatt - 1952-ben távoznia kellett. 1959-ig járta sajátos, tehetségéhez méltatlan, de a művészetét mégis érlelő kálváriáját: földműves volt a szülőfalujában,olajbányász Bázakerettye olajmezőin, dekoratőr az ikladi Ipari Műszergyárban; dolgozott a Borsod megyei Tanács művészeti előadójaként, világosítóként a filmgyárban. Részt vett a városligeti Vajdahunyad várának restaurálásában, ugyanakkor több rajzfilm elkészítésében.

 

1959-ben visszatérhetett a főiskolára, Máriássy Félix legendás osztályába. 1961-ben szerzett filmrendezői diplomát.

 

Első alkotói termékei rövidfilmek voltak, már ezek érett művészt, kifejező képi megoldásokat mutattak. Az Elégia című rövidfilmje jelentette számára a kiugrást, mellyel 1965-ben elnyerte az Oberhauseni Filmfesztivál kiemelt fődíját.

 

Első játékfilmjével, a Krúdy Gyula világát szuverén módon, mégis hitelesen megidéző Szindbáddal (1971) mindjárt a kortárs filmművészet halhatatlanjai közé emelkedett. Egyik alapítója volt a fiatal filmművészek Balázs Béla Stúdiójának.

 

Képi kultúráját, grafikus művészetét színház- és filmdíszlettervezőként is alkalmazta, saját filmjeiben is és könyvek illusztrátoraként is. Néha kisebb szerepeket vállalt egy-egy játékfilmben: Zöldár (r.: Gaál István), Budapesti mesék (r.: Szabó István), Holnap lesz fácán (r.: Sára Sándor) stb. 1979-ben A piacere címmel mutatták be rövidfilm-összeállítását.Utolsó alkotásában, a Csontváry c. filmben a különcnek tartott festőzseni és a saját művészi portréját és hitvallását formálta eggyé, sajátos módon ábrázolva a művészegyéniség és a kor viszonyát.

 

Ágh István így vall Huszárik Zoltán filmjeinek titkáról: "Stílusa egységes, mert mindig a halálba futó életről szól. Cselekménytelen, mert a lélek történetét kutatja, akár a költészet, képzőművészet és a zene. A motívumok eltűnnek és felbukkannak egyre tragikusabban; megunhatatlanok, mint a tenger, zöld rét és élet."

 (Wikipédia)