Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kulturmix 3

2010.03.28
Kép

200 éve született  F.Chopin

 
 
F.Chopin Zelazowa Wola helységben született , 1810. feb. 22. - megahlt Párizs, 1849. okt. 17.)
 
Párizsban működött lengyel zeneszerző és zongoraművész.
 

Apja Lengyelországba vándorolt francia nyelvtanár, anyja lengyel nő, szül. Krzyzanowska volt. Chopinnek, ki zenészpályáját csodagyermekként kezdte, Zwyny cseh muzsikus és Elsner, a varsói zeneiskola igazgatója voltak a tanítói. Rendkívüli zsenije korán megmutatkozott, és külföldi hangverseny utakat tett: 1829-30-ben Bécsben és Münchenben hangversenyezett, majd 1830-ban Párizsban. Itt le is telepedett. Később híressé lett művei közül ekkor már több készen volt. A Don Juan fantázia (Mozart-témára) megjelenése forradalmi lázba hozta az ifjú Európa muzsikusait (Schumann méltató cikket írt róla 1831-ben). Chopin hamarosan a legelőkelőbb szalonok ünnepeltje lett, Párizsban a legkiválóbb írók és művészek baráti köréhez tartozott. Jómódját kitűnően honorált zongoraórák, művei kiadása és föllépései biztosították. A 30-as évek vége felé már föltűnően jelentkező tüdőbaja, melyet nem kezelt kellő gonddal, 39 éves korában megölte; 1849-es londoni hangversenyein már csak ereje végső megfeszítésével tudott zongorázni. CHOPIN a tipikusan romantikus zenei nyelv megteremtőinek egyike, s mint ilyen, a zene legkiválóbb és legeredetibb alkotó szellemei közé tartozik. Chopin melódiájára bizonyos hatással volt az egykorú divatos olasz opera, főleg Bellini, de Chopinnél az átvett érzéki dallamvonal is éteri magasságokba emelkedik. Még nevezetesebb, hogy Chopin a lengyel népzenei számos fordulatát polonézeiben és mazurkáiba iktatta, miáltal a romantikus népies muzsika egyik fő megindítójává és megtermékenyítőjévé vált. Ahány műfajhoz nyúlt, annyi eredeti formatípust alkotott.

Főművei az egyedül zongorára írottak: 3 szonáta, 4 ballada, fantázia, 12 polonéz, polonéz-fantázia (op. 61.), 56 mazurka, 25 prelűd, 19 nocturne, 15 keringő, 4 impromptu, 4 scherzo, 27 hangversenyetűd, 3 rondó, és más kisebb zongoraművek. Igen gyakran játszott darabja a 2 zongoraverseny (e-moll, f-moll).

 

 

Kép

 

 

Chopin volt az a zeneszerző akit sohasem felejtett el az utókor. Ha az ember vizsgálódik, hogy melyik szerzôt melyik korszakban és mennyit játszották, mennyire szerették darabjait a mûvészek és a közönség, akkor talán Chopinrôl lehet elmondani leginkább, hogy mindig mindenki szerette ôt. Mindig sokat játszották a darabjait, és soha nem maradt el a siker, ha felcsendült egy-egy Chopin kompozíció. Szinte minden mûve felfogható, megérthetô, szeretnivaló. Pedig Chopin zongoradarabjai technikailag sokszor elég nehezek, a zongoraművészek mégis nagyon kedvelték ôket.

 

 

Kép

 

George Sand és Chopin

 
 
 Egy rövid kis ismertető:

 

Frédéric Chopin No. 1. e-moll zongoraversenye az opus 11. számot viseli.

Chopin zongoraversenyeinek sorrendjét megtévesztő opus számaik miatt az utókor felcserélte. Valójában az f-moll zongoraversenyt 1829-ben, az e-moll zongoraversenyt 1830-ban komponálta.

A partitúra szerint a mű szóló zongorára, 2 fuvolára, 2 oboára, 2 klarinétra, 2 basszetkürtre, 4 francia kürtre, 2 trombitára, tenor harsonára, üstdobra és vonósokra íródott.

 
Tételei:
 
   1. Allegro maestoso
   2. Romance - Larghetto
   3. Rondo - Vivace
 

Chopin számara a zenekar csak másodrendű szerepet játszik, minden gondolatát zongorára fogalmazza. Versenyműveinek tutti szakaszai úgy hatnak, mintha a zongorán fogant gondolatokat a komponista, mintegy kényszerűségből vitte volna át az együttes hangszereire. Az első tételt impozáns tutti vezeti be, amint a zongora belép, szinte nem szorul a zenekar támogatására. A lassú tételt áthatja a zeneszerző magánéletét ez idő tájt felkavaró szerelmi szenvedély, gyengéd, ábrándos muzsika. A záró tétel megőrzött valamit a Mozart zongoraversenyek csillogó társalgási tónusából, de Chopin lengyel népzenei élményei is karakterisztikus színeket kölcsönöznek a tételnek.

 

Kép

 

Párizsi szalon, Chopin zongorázik

 
 

A mű a legismertebb Chopin művek közé tartozik. Hangversenyen, hanglemezen, vagy elektronikus médiákban viszonylag gyakran hallgatható darab. A második tételt (Romance - Larghetto) utcai muzsikusok előadásában (hegedű. mélyhegedű, gitár) felhasználták a Splash címú film zenéjeként, továbbá szerepel a mű a The Truman Show című filmben, valamint Leonyid Zorin Varsói melódia című színdarabjában. (Magyarországon a darab Törőcsik Mari és Sztankay István főszereplésével a Katona József Színházban került előadásra, Budapesten.)

( Wikipédia)
 

 
 
És egy könyv:

  

Kép
 

Megjelent a Chopin élete és zenéje című könyv, amely az Európa Könyvkiadó Életek és művek sorozatának legújabb darabja.
A kötet a 2010-es Chopin-év alkalmából látott napvilágot.
 

 

 

Kép

 


 Találtam egy gyönyörű magyar mondát

 


 

 

Az utolsó táltos

(  Wass Albert nyomán )

 

Badacsony vén hegyén, a Balaton kék vize fölötti bazaltszikláinak üregeiben, barlangjaiban sok-sok száz évvel ezelőtt itt rejtőzködtek az Öreg Ősten utolsó hűséges szolgái és ide menekült az utolsó magyar táltos is. Sok éven keresztül élt itt barlangokban, bújdokolva a papok és német-bizánci lovagok elől. Rejtekhelye feltáratlan maradt és az Öreg Ősten hű szolgájára senki sem talált rá.

A táltos már nagyon megöregedett, elhatározta, hogy elhagyja Badacsony hegyének hű védelmét és a nyugati gyepük világát elhagyva biztonságos helyre megy.

 

Egy szép, napsütéses téli reggel elhagyta búvóhelyét és elindult, át a Balaton vastag jegén, gyalog, nyugodtan, békésen. Tarisznya vállán, őseitől örökölt módon elkészített szárított hús és pogácsa, tűzgyújtó szerszáma. A hóna alatt vitte kincsét, amit élete árán sem adna, cserzett bőrbe csomagolva.

A tihanyi apátság őrszeme a tó jegén meglátta a magas szikár öregembert és riadóztatta a zsoldosokat. Szemük előtt lebegett a veszprémi Gerhard úr által kihirdetett vérdíj.

A tihanyi zsoldosok állig fegyverzetben, csörömpölve eredtek az öreg táltos nyomába.

Az öreg hallotta, de nem fordult hátra. Ha táltos lován lenne, akkor nem érnék utol! De az öreg nem gyorsított, nem fordult meg, csak ment és ment a saját nyugodt, biztos tempójában. Tudta, hogy élete Isten kezében van és nem ember szándékában.

A távolság csak csökkent és csökkent az üldöző zsoldosok és az öreg táltos között. Az Öreg Ősten nem hagyta cserben hűséges szolgáját, hatalmas recsegéssel, ropogással beszakította a Balaton jegét a zsoldosok alatt, kik mind odavesztek. Az öreg biztos léptekkel ment tovább! ,,Hála néked és áldás, vizeknek Ura!- mormogta.

 

A nép hálából emlékezik az Öreg Táltosra, a jég ma is sokszor megreped, és ezt azóta rianásnak nevezik.

Aznap halászok adtak szállást, ételt, de az öregnek tovább kellett mennie, Keletnek. Tavaszra az Alföldet is elérte, ott a pusztai népek, testvérként vendégelték meg. Marasztalták, de az öregnek tovább kellett mennie, Keletnek. Szíve húzta, csak húzta.

Elérte Erdély hegyeit. Melegség öntötte el, de lábai és teste nem bírta, összeesett. Egy kunyhóban tért magához. Egy asszony hajolt fölé.

- Ki vagy te, asszony? kérdezte az öreg táltos.

- Látó vagyok, népünket gyógyítom, anyámtól tanultam felelte a rimaasszony.

Az öreg féltette az asszonyt, mert úgy tudta, boszorkánynak kiáltják és elégetik. De a rimaasszony megnyugtatta :

- Régen nem, Kálmán király törvénybe iktatta, hogy boszorkányok nincsenek!

Az öreg megnyugodott, majd hozzátette :
- Áldja őt a Magyarok Istene!

Az öreg táltos békében maradhatott így a rimaasszonynál tavaszig.

De az öregnek mennie kellett, át Erdélyen, a Maros völgyén. Ment patak partján, hegygerincen, míg nem a hegyek és a fák az Égig nem értek. Ez Székelyföld! Az öreg táltos hazaért!

 

 

Kép

 

Az öreg táltos pár évig élt a székelyek között. Észre sem vette, hogy ősi hitét, vallását ismerik a Székelyek, akik nem felejtenek és hittérítő kereszténység nem térítette el őket. Őrzők voltak ők. Ősi szokás szerint bocsánatot kértek a fától mikor kivágták, s állattól mikor elejtették. Áldomást ittak, az első loccsantást az Anyaföld kapta, a tüzet földdel oltották el. Ismerték őstörténetünket, megőrizték rovásírásunkat. Vasárnaponként lementek fa templomaikba hogy a szeretet vallása szerint hallgassák Jézus cselekedeteit. Az Öreg Őstenük mindannyiukat egyformán szereti.

Az öreg táltos érezte, hogy hívja magához az Öreg Ősten. Kiválasztotta a Székelyek közül a legrátermettebbet, a legbölcsebbet, a legbátrabbat.

 

 

Kép

 

Felvitte a Székelység legmagasabb hegyére, minél közelebb Őstenéhez. Alattuk a fenyvesek, patakok, rónák, a dolgos magyar népek. Lábuk ősi földön, fejük az Égben. Ketten voltak, az Öreg Őstenen kívül senki sem hallotta szavaikat, senki sem láthatta őket.

Az öreg táltos lassú, nehézkes mozdulatokkal kicsomagolta a cserzett bőrbe tekert titokzatos tárgyat. Nem szólt, némán, nyugodtan tette. Egy kardot vett elő, markolata aranyból, pengéje fényes mint a nap. Ősi rovásírás rajta.

- Isten kardja! kiáltott fel a Székely, ki ismerte a rovásokat.

- Géza fejedelem úr óta őrizzük, sok elődöm életével fizetett érte, de rejtekhelyét nem árultuk el.

Az öreg Táltos átadta Isten kardját a Székelynek, azzal, hogy minden évben egyszer a magas hegyre vigye fel, ott bontsa ki, tisztogassa meg és csavarja tiszta ruhába, hogy ha pedig az ő ideje is lejár, gondoskodjon új őrzőről.

A Székely átvette a kardot, fejet hajtott, és így szólt:

- Esküszöm az élő Egyistenre, a napra, a holdra, a vizekre, a szelekre a szent földre, hogy Isten Kardját életem árán is megőrzöm. Földanya ne fogadja be testemet, Vízapa lökjön ki magából, lelkem legyen átkozott, ha esküm megszegem.

Így volt ez évszázadokon át. A Székely nép azóta sokat szenvedett, de Isten kardjának gondját viselik. Esküjüket őrzőről őrzőre elmondják, pontosan úgy, ahogy azt az első őrző székely tette.

Isten kardja ma is ott van náluk, az utolsó Táltos akaratának eleget téve. Egy székely, ismeretlenül, névtelenül egy évben egyszer eltűnik székelység legmagasabb hegyén, hogy eleget tegyen fogadalmuknak.

Minden őrző tudja az utolsó táltos búcsúszavait : ,,Isten kardja csak akkor csillog majd újra és vezeti győzelemre megint a Hunok és Magyarok ivadékait, amikor egyek lesznek újra, mint a hajdani időkben, egy szándék, egy akarat, egy cselekedet, Öregisten parancsa szerint.

( Forrás:Internet )
 

 

 

 

Kép

 

 

 

 

FÉLHOMÁLYBAN
                                  
 
 
I.
 
Ott ültünk némán, édes félhomályban,
Te elmerengve s égő vágyban én.
Álmod hová szállt s kié volt a vágyam,
Titok maradt az, szívünk rejtekén.
Talán a mult viharzott át előtted
S előttem halkan tűnt fel a jelen...
...Neked talán már bántó, kínos álom
S nekem már kínos vágy a szerelem...
 
Hidd el, mi csupán csaljuk a világot,
Arcunkon is hazug az ifjuság,
Én nem török le illatos virágot
S neked sem kell már soha mirtusz-ág.
Én az álmod szeretném visszahozni,
Te tán szivembe vágyat oltanál -
Küzdünk egymásért hasztalan, hiába:
Köztünk a multnak tiltó romja áll!...
 
II.
 
A szívedből egy-egy sóhaj
Átnyilallik a szivembe...
Egyedüli kincs tetőled:
- Amit adhatsz még nekem -
A szivedből egy-egy sóhaj...
 
A szívemből egy-egy sóhaj
Átnyilallik a szívedbe...
Oly kevés maradt a multból...
Amit néked adhatok:
A szívemből egy-egy sóhaj...
 
III.
 
Ne vádoljunk senkit a multért,
A vád már úgyis hasztalan.
Talán másképp lehetett volna, -
Most már... mindennek vége van!...
Úgy szeretnék zokogni, sírni
A sírra ébredt vágy felett, -
De ránézek fehér arcodra
S elfojtom, némán, könnyemet.
 
Várunk a csendes félhomályban
Valami csodás balzsamot,
Mely elfeledtet mindent, mindent
S meggyógyit minden bánatot...
Leolvasom sáppadt arcodról
A rád erőszakolt hitet
És megdöbbenve sejtem, látom,
Hogy nem hiszel már senkinek!...
 
IV.
 
Nekünk is volt még fiatalos lelkünk,
Mi is tudtunk még hinni valaha.
Ami hevünk volt, mind elfecséreltük
S ami hajnal volt, az most éjszaka.
Te ott a deszkán ki nem oltott vággyal
Hamvadsz el lassan, némán, egyedül,
Én meg, szakítva emberrel, világgal,
Bolyongok árván, temetetlenül.
 
Nekünk is volt még fiatalos lelkünk,
Magasba vont és így - a porba vitt.
Megnyugvás útját epedve se leltük,
Szivünkből végképp elszállott a hit...
...Olyan a színpad, mint a lant világa,
Kifosztja lelkünk s lelket mégsem ad -
A boldogságért küzdtünk, mindhiába:
Boldognak lenni nekünk nem szabad!.

 

V.


 
Nem jó kép itt az »őszi napsugár«,
Mit mi érzünk, nem késő szerelem.
A szerelem nem szánalomra vár
S te szánalomból érzel csak velem.
Én reszketek egyedül elkárhozni,
Magammal vinném beteg lelkedet...
De végzetünkkel mindhiába küzdünk:
Nekünk e g y ü t t még halni sem lehet!...

 

( Ady Endre )

 

 

 

Ma, március 8-án 

minden Nőnek ezt üzenem !

 

 

 

 

 

Örvendj a hóvirágnak, az ibolyának
és a búzavirágnak.
Az erdő csöndjének.
Ha egyedül vagy: annak,
hogy egyedül lehetsz.
Ha nem vagy egyedül:
annak, hogy nem kell egyedül légy.
Vágyódj arra, amit a holnap hoz,
és örvendj annak, ami ma van.
 
( Wass Albert )

 

 

 

 

És a zenéről két idézet

 

 



 

 

"A zene megszabadít önmagamtól, de ezzel megerősít engem. Az élet zene nélkül egyszerűen tévedés, vesződség, száműzetés."

              (Nietzsche)

 

 


 

"Az ember, aki legbelül zenétlen,

S nem hat rá édes hangok egyezése,

Az kész az árulásra, taktikára,

S szelleme tompa, mint az éjszaka

S érzelme komor, mint az Erebus:

Meg ne bízz benne. Hallgass a zenére."

                      (Shakespeare)
 

 

 

Kép

 

1848. március 15.

 

 

Nincs és talán soha nem is volt a világon olyan népcsoport, amelynek ne lenne, ne lett volna valamilyen jelképe, ami a közösségük együvé tartozását fejezi ki. Egyik ilyen nagyon elterjedt jelkép a zászló. Eredetileg kizárólag a harcmezőn használták, hiszen nagyon praktikus, hogy minden oldalról felismerhető, és rúdra tűzhető: egy-egy csapategységnek külön zászlóik voltak, hogy magasba emelve messziről is jól lehessen látni, melyik csapategység, hol helyezkedik el. Innen aztán hamar szimbólummá vált, és az egyes csapategységek helyett egyre nagyobb közösséget fogott össze, míg a zászlók egy egész nemzet jelképévé váltak. A magyaroknak is, egészen régi időktől fogva voltak zászlóik, de kezdetben nem volt egy egységes, magyar zászló: mindegyik magyar törzsnek különböző zászlaja volt. A letelepedés után Árpád háromszög alakú vörös zászlója vált az uralkodó jelképpé, ami először egy fehér kereszttel egészült ki, majd a különböző uralkodóházak alatt sokat változott. A piros-fehér-zöld szín először Mátyás korában tűnt fel, egy pecsétnyomón, de ekkor még messze állt attól, hogy országszerte ismert legyen.

 

A piros-fehér-zöld színhármas először 1848-ban vált az ország hivatalos jelképévé, a forradalom egyik jelentős eredményeképpen. A trikolor (azaz a három színű zászló) a francia forradalom óta vált "divatossá", így a magyar zászló is három színű lett: a piros szín az erőt, a fehér a hűséget, a zöld pedig a reményt jelképezi. A forradalom leverése után természetesen nem engedélyezték ennek a nemzeti jelképnek a használatát sem, a kiegyezés óta azonban újra magyarságunk legnagyobb szimbóluma lett a piros-fehér-zöld színhármas. Ezért a mai napig is ezeknek a színeknek a környezetében ünnepeljük nemzeti ünnepeinket.

( sulinet.hu)

 

 

                                                     

Kép

 

 

A SZABADSÁGHOZ
 

                                  

 

 

 

Oh szabadság, hadd nézzünk szemedbe!

 

Oly sokáig vártunk rád epedve,

 

Annyi éjen által, mint kisértet,

 

Bolygott lelkünk a világban érted.

 

 

 

Kerestünk mi égen-földön téged

 

Egyetlenegy igaz istenséget,

 

Te vagy örök, a többi mind bálvány,

 

Mely leroskad, egy ideig állván.

 

 

 

S mégis, mégis számkivetve voltál,

 

Mint a gyilkos Kain bujdokoltál,

 

Szent nevedet bitora szögezték,

 

Érkezésedet hóhérok lesték.

 

 

 

Megszünt végre hosszu bujdosásod,

 

Sírba esett, ki neked sírt ásott,

 

Bevezettünk, s uralkodás végett

 

Elfoglaltad a királyi széket.

 

 

 

Te vagy a mi törvényes királyunk,

 

Trónusodnál ünnepelve állunk,

 

Körülötted miljom s miljom fáklya,

 

Meggyúlt szíveink lobogó lángja.

 

 

 

Oh tekints ránk, fönséges szabadság!

 

Vess reánk egy éltető pillantást,

 

Hogy erőnk, mely fogy az örömláztól,

 

Szaporodjék szemed sugarától.

 

 

 

De, szabadság, mért halvány az orcád?

 

Szenvedésid emléke szállt hozzád?

 

Vagy nem tettünk még eleget érted?

 

Koronádat a jövőtől félted?

 

 

 

Ne félj semmit, megvédünk... csak egy szót,

 

Csak emeld föl, csak mozdítsd meg zászlód,

 

S lesz sereged ezer és ezernyi,

 

Kész meghalni vagy diadalt nyerni!

 

 

 

S ha elesnénk egy szálig mindnyájan,

 

Feljövünk a sírbul éjféltájban,

 

S győztes ellenségednek megint kell

 

Küzdeni... kisértő lelkeinkkel!

 

 

 
 

Pest, 1848. március 27-e előtt

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kép

 

 

 Tavaszi szél fújdogál

 

 

 
Botticelli: Tavasz ( Primavera )
 
 

A Kos csillagjegyében kezdődik a tavasz!

 

Március a meteorológiai és a csillagászati tavasz kezdete is. A hónap régi magyar neve Böjtmás hava. Ez az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A nagyböjt hava többnyire márciusra esik.

 

Egy zsáknyi meleg

A csillagászati tavaszt megelőző Sándor - József - Benedek névnapokhoz kapcsolódó népszokások is erre utalnak: 18-án, 19-én és 21-én "zsákban hozzák a meleget". A Sándorokat gyakran mókás versikékkel köszöntötték névnapjukon:

Sándor napja ma vagyon,
Átbillegtem a fagyon.
Ha egy garast adnátok,
Tudom meg nem bánnátok.
Ha meghaltok jól jártok,
Rám marad a vagyonotok.
Szívemből kivánom!

 

A néphit annyira biztos volt a meleg megérkeztében, hogy falun az asszonyok március 17-én, guzsalyütő Gertrúd napján, befejezték a fonást, a szövést, és nekiláttak a kerti munkáknak.  A hagyomány szerint a madarak is e napon szólalnak meg először, mert "Szent József kiosztotta nekik a sípot".

 

 

Március 21 -  ez a nap a napéjegyenlőség napja. Ezen a napon a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen, és éppen keleten kel fel és nyugaton nyugszik. Sugarai merőlegesek a Föld forgástengelyére, ezért a nappal és az éjszaka hossza megegyezik (azaz 12-12 órán keresztül van világos és sötét). A Föld mindkét féltekéjén így van ez, azzal a különbséggel, hogy míg az északi féltekén tavaszi napéjegyenlőségről beszélünk, addig a déli féltekén ilyenkor van az őszi napéjegyenlőség (ez nálunk, az észak féltekén szeptember 22-én van). Ettől a naptól kezdve egészen a nyári napfordulóig, június 22-ig napról napra nő a nappalok hossza.

 

Mikor kezdődik a tavasz?

 

Március 21-e  nem feltétlenül a tavasz első napja. Területenként a helyi éghajlati és időjárási viszonyok szerint más és más. Mi március 1-jére tesszük a (meteorológiai) tavasz kezdetét. A római naptárak, erre az időszakra teszik a természetes újév kezdetét, ilyenkor minden megújul, virágjukat nyitják a legelső virágok, kék az ég, és a böjti szelek kifújják a tél minden maradványát.

A római mitológiában az évszakot és a tavaszpontot mirtuszkoszorús lányokként, kezükben virágokkal ábrázolták. A tavaszi hónapokat meg is személyesítették három, virágos, szőke lány alakjában, a tavaszi hónapok állatövi jegyeivel, amely a Kos, a Bika és az Ikrek. Az antik hagyományból eredően a tavaszt Vénusz testesíti meg, jelképei a virágok és a zöld szín és Flóra évszakaként tartják számon, őt mirtusszal és gyönggyel láthatjuk az ábrázolásokon.

 

 

 

Tavasz van! Gyönyörű!

 

 

Tavasz van, tavasz van, gyönyörű tavasz,
A vén Duna karcsú gőzösökre gondol,
Tavasz van! Hallod-e? Nézd, hogy karikázik
Mezei szagokkal a tavaszi szél.

 

Jaj, te, érzed-e? Szerető is kéne,
Friss, hóvirághúsú, kipirult suhanás.
Őzikém, mondanám, ölelj meg igazán!
Minden gyerek lelkes, jóizű kacagás!

 

Tavasz van, gyönyörű! Jót rikkant az ég!
Mit beszélsz? korai? Nem volt itt sose tél!
Pattantsd ki a szíved, elő a rügyekkel -
A mi tüdőnkből száll ki a tavaszi szél!

 

1924 tavasza

 

( József Attila )

 

 

 

Kép

 

Március 28. Virágvasárnap

 

 

 

Virágvasárnap ünnepli az egyház Jézusnak szamáron való diadalmas jeruzsálemi bevonulását: sokan a nép közül ruhájukat terítették az útra, mások ágakat törtek a fákról, s eléje szórták. Az előtte járó és utána tóduló sokaság így kiáltozott: Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban! (Mt 21, 8). Ennek nyomán került az ünnep szertartásai közé a pálmás, Európa északi tájain pedig a barkás körmenet.

 

 

 

Kép

 

A körmenet tehát jeruzsálemi eredetű, ahol a legutóbbi időkig minden esztendőben megismétlődött a jeruzsálemi püspök személyében az Úr jelképes bevonulása a szent városba. A körmenet népe a falakon kívül gyülekezett. Itt történt a pálmaszentelés. A kapukat bezárták a menet előtt, csak később nyitották meg. A püspök szamárháton vonult be, a kanonokok és hívek pedig ruhájukat terítették eléje.

 ( Jeles napok)
 
 

 

 

Kép

 

 

 

Csoóri Sándor:
 

 

 

 

 

Virágvasárnap

  

 

Valahol most egy tulipán-szájú

kicsi szamárka ordibál,

hátára odaképzelem magam

s vagyok Jézus király.

Förgeteg-fehér szilvafák közt

máris a borhegyre megyünk,

hozsannázó bokrok fölött

apostol-felhő jön velünk. –

Jártak itt ólom-zord hadak,

állkapcsukat a sár fedi,

sisakjukon, mint sastojáson,

tapos a kis csacsi. –

Gyerünk, csöpp állat, fönn a pincék

homályában bort nyakalunk,

s kőből kihasított fejű

rokonokkal dúdolgatunk:

 

  „Szent István, térdepelj közénk,

  magyarok térítő királya,

  nagyobb király térített minket,

  idők vasából koronája.

 

  De itt vagyunk, de megvagyunk,

  nézzük, hogy nő a völgyi búza,

  s a szőlővirág hogy kígyózik

  fölrepedt, égő homlokunkra.”

 

Így éneklünk, s az ördöglábú

asztal lesz majd a nagydobunk –

parasztok és Jézus király,

így mulatjuk majd ki magunk.

 


 

Kép

 

 

A burka túloldala

 

 

Tegnap láttam a Duna TV - ben egy megrázó filmet. Elgondolkodtató, hogy a XXI.században élnek még nők úgy, ahogyan az ebből a filmből kiderül. Nem embersorsban. Így fogalmazhatnék. Irán déli részén, a Kesm-szigeten vagyunk, ahol ma is szigorúak a vallási szabályok. És nagy a szegénység. A férfiak jóformán nem dolgoznak, halászatból éltek, de az már lealkonyulóban, csempészésből próbálnak megélni. És milyen érdekes? A nő, aki beszél a nyomorúságos sorsáról, a férfiak rossz kedvéről, megértően beszél. Ő érzi a férfiak problémáját és megérti az idegességüket. Tenger, homok, pusztuló datolyapálmák, nyomorúságos épületek, nyomorúságos életek.

Ezzel a felirattal kezdődik a film:

„ Azoknak a nőknek, akiknek nem adatott meg semmi.”

És ez így igaz. Sem gyermekkor, sem szeretet, sem tanulás. Szó szerint a semmi.

 

Ebben a filmben arcukat burka fedő nők szólaltak meg, vallottak.


 

Kép

 

 

Vallott a 12 éves korában férjhez adott nő, aki most 19 éves. Vallott arról, hogy fogalma sem volt a házasságról, egyáltalán a felnőtt életről, amikor szülei férjhez adták az általuk választott férfihoz. Tanulni szeretett volna, de az apja szigorúan megtagadta tőle. Pontosan tudja, hogy a szerelmet soha nem ismerheti meg. Tudatában van annak, gyermekkora nem volt, hogy örökké „ rácsok között élheti le az életét ”. De van egy álma: Azt szeretné, ha a kis fia  megnő, egészen más legyen majd, mint az itteni férfiak. Szeressék és tiszteljék a nőket, a feleségüket, az édesanyjukat. Nehezen bírják az asszonyok ezt a kemény sorsot, sokan lesznek öngyilkosok közülük. A film is egy öngyilkos nő temetési szertartásával kezdődik. Lehangoló képsorok. Némelyik férfinak két-három felesége van, 15-17 gyermeke, annak ellenére, hogy nagy szegénységben élnek ezen a területen. Az egyik férfi így nyilatkozik: „ A nő olyan, mint a lábbeli, ha elkopik, le lehet cserélni, de mi lesz a gyerekekkel ?” Mondja ezt azzal kapcsolatban, hogy öngyilkos lett a fiatal nő, és itt maradtak a gyermekei. Egy másik nő vall: Öngyilkos akart lenni. A csadort felkötötte a ventilátorra, alá tett egy széket, majd amikor felállt a székre, hogy véghez hajtsa önakasztását, hirtelen meglátta a két kislánya képét, és meggondolta magát. Inkább választotta a további megalázást, a mentális és fizikai szenvedést. Végig gondolta, hogy másnap újév lesz. Nem akarta, hogy ezen a napon gyászba boruljanak a lányai. Láthattunk egy un. „ Zar–ceremóniát „ ahol a jelenlévő nők betegségét kezelték ( dobszó, illatok, gőzök, révülésszerű állapot). Van, aki hiszi, ezt az un. Zar –megszállottságot, van aki nem hiszi közülük.

 

Kép

 

A film után, csak egynek örülhettem, hogy nem erre a területre születtem, mint nő!

(Az Pase Borghe/The Other Side Of Burka) (színes, iráni dokumentumfilm, 52 perc,  készült: 2004)

Rendező: Mehrdad Oskouei

 

 

Kép

 

 

És egy könyv Iránról. Akit érdekel a téma,  érdemes elolvasni!

Fülöp T. Mariann

A kétszínű Irán


Ismertető:

" Irán az utóbbi időben a média slágertémájává vált. Elnöke szerint a holokauszt csak egy mítosz, Amerika maga a Nagy Sátán, Izraelt pedig le kellene törölni a térképről. A törvények értelmében a nők élete és szavahihetősége csak feleannyit ér, mint a férfiaké. Ha a ruházatuk nem megfelelő, megvesszőzhetik őket, a házasságtörőket pedig megkövezhetik.

A kislányok már kilencéves koruktól büntethetőek, rendsze-resek a nyilvános kivégzések, a börtönök tele vannak politikai foglyokkal. Akik viszont már jártak az országban, rabjaivá váltak az Ezeregyéjszaka mesés világának, az ókori Perzsa Birodalom ma is élő emlékének.

Mi az igazság? Milyen Irán valódi arca?

Néhány évtizede még a Kelet Párizsaként emlegették a nyugatbarát sah irányítot-ta Iránt. Az uralkodó modernizációs törekvéseinek köszönhetően a középkori ország hirtelen a 20. században találta magát. Autópályák, gyárak, kórházak, iskolák épültek, a nők választójogot kaptak. Az emberek mégis elégedetlenek voltak.

A korrupció virágzott, az elit fényűzően élt, miközben a lakosság jó része borzasztó szegénységben tengődött. A rendszer kritikusait a sah titkosrendőrsége, a SAVAK kegyetlen és válogatott kínzásokkal terrorizálta. A háttérben titkos szervezkedések kezdődtek az önkényuralkodó megbuktatására. A szálakat Párizsból irányító Khomeini ajatollah vezetésével 1979-ben kitört a forradalom, melyhez a társadalom különböző rétegei más és más okból csatlakoztak. Legtöbbjüknek azonban csalódniuk kellett. Az újonnan létrehozott, vallási alapokon nyugvó Iráni Iszlám Köztársaságban a jogokat megcsorbították, a nőknek kötelezővé tették a fátyol viselését. Ismét kivégzések és megtorlások következtek. Aztán jött egy háború Irak ellen, mely során az iráni anyák önként és lelkesen küldték fiaikat mártírhalált halni. A kis katonák

a Mennyország kapujának műanyag kulcsával a nyakukban meneteltek az aknamezőkön.

Irán az ellentétek országa. Kétarcú, de sokszínű. Bár a tilalmak sora végtelen, az emberek élvezik az életet. A boltok roskadoznak a szexis ruháktól, a plasztikai sebészet virágzik, divat a szűzhártya-rekonstrukció, az orr- és a mellműtét.

A házasságon kívüli szexuális élet szigorúan tilos, legalábbis a nőknek, hiszen az erősebbik nem képviselőinek akár 40 ideiglenes feleségük is lehet egy időben. A buszon csak elkülönítve utazhatnak a férfiak és a nők, a taxiban azonban két vadidegen is szoronghat az anyósülésen…

Mégis hogyan élik mindennapjaikat a szigorú szabályok között az iráni emberek?

Erről és még sok furcsaságról mesél a könyv magyar szerzője, aki hosszú ideig élt a közép-keleti országban."

 

Á P R I L I S

 


 
 

SZENT GYÖRGY HAVA

 

 
 

 

 

Április elseje. Hajdan sok népnél évkezdő nap volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjáéledő természetet ünnepelték. Nálunk a diákság terjesztette beugrató tréfák nyugati eredetűek.

 

 

 

Kányádi Sándor

 

Április hónapja

 


Bolondos egy hónap
április hónapja,
hol kalap a fején,
hol báránybőr sapka.

Hiába próbálnád
kilesni a kedvét,
túljár az eszeden,
mire észrevennéd.

Köpenyegbe burkol,
ingujjra vetkőztet:
mutatja a tavaszt
hol nyárnak, hol ősznek.

Búsnak teszi magát,
szeme könnyben ázik,
mindegyre lehunyja
sűrű szempilláit.

Aztán gondol egyet,
fülig fut a szája,
s ránevet a fényben

hunyorgó világra.

 

 
 

 
Április,  a  szerelem hónapja

Ha a márciust Romulus atyjának, Marsnak szentelték, csak méltányos volt, ha a rákövetkező hónapot Mars kedvesének, Venus-istenaszszonynak dedikálták, annál is inkább, mert hiszen a naptárt reformáló Julius Caesar a maga családjának ősanyját tisztelte ebben az istenasszonyban. Márpedig Venus mellékneve „aprilis” volt. Ez a szó az „aperire”, „megnyitni” (tulajdonképpen ad-parire) igéből ered. Venusszal kapcsolatban eredetileg a szülési aktusra vonatkozott ez a „megnyitás”. Mint naptári fogalmat aztán úgy magyarázták, hogy ezen a napon hivatalba lépett konzulok, akikről tehát magát az illető esztendőt elnevezték, hivatalosan „megnyitották” hivatalba lépésük napján, „Aperilis” vagy „Április” elsején az esztendőt.

 



Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe

Április 4-5.

Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, Jézus kereszthalálának és feltámadásának emlékére. A zsidó vallásban Pészachkor ( jelentése elkerülni, kikerülni ) ünneplik az egyiptomi rabságból való szabadulást. Magyarul a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik, mert a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak az Egyiptomból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna, ezért a vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt (pászkát) ették. Eredetileg a két ünnep időben egybeesett, majd 325-ben a niceai zsinat a keresztény húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni vasárnapra tette. Mivel ez az időpont évről-évre változó, a Húsvét ún. mozgó ünnep. Az ünnepet megelőző 40 nap a nagyböjt, Jézus 40 napos pusztai böjtjének emlékére,a felkészülés, a lelki és testi megtisztulás

A húsvétot megelőző vasárnapot nevezik virágvasárnapnak, Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére. Jézus szamárháton érkezett a városba, a nép virágokat, pálmaágakat hintett lába elé, így dicsőítette. A főpapok, akik rossz szemmel nézték Jézus tanításait, úgy döntöttek, hogy tanítványai körében elfogják, s az áruláshoz megnyerték Júdást. Az utolsó vacsorát (a zsidó Pészah ünnepén) Jézus tanítványai körében költötte el. Kenyeret nyújtott tanítványainak, és ezt mondta: “Vegyétek, ez az én testem”, és bort, mondván: “Igyátok, mert ez az én vérem.” A vacsora után Jézus tanítványaival a Getsemáné kertbe ment, s arra kérte őket, hogy virrasszanak vele. A tanítványok azonban elaludtak, nem virrasztottak mesterükkel. Itt a Getsemáné kertben árulta el Júdás egy csókkal Jézus kilétét a katonáknak, akik elhurcolták.

Mivel Jézus azt állította magáról, hogy Isten fia, istenkáromlással vádolták, a nemrég még éljenző tömeg gyalázkodott, Péter pedig, aki leghűségesebb tanítványa volt megtagadta, hogy ismeri. A katonák a római helytartó Poncius Pilátus elé hurcolták, aki a népre bízta Jézus bűnösségének megítélését. A tömeg Jézust bűnösnek ítélte, Pilátus pedig megmosta kezeit, ezzel jelezve, hogy Jézus halála nem az ő kezéhez tapad.

 
Golgota

A foglyot töviskoszorúval megkoronázták és így gúnyolták,: “Íme a zsidók királya!” Ezután a kereszttel a vállán Jézus elindult a Golgota hegyre, ahol megfeszítették.

 
 

 

Halálakor a jeruzsálemi templom oltárát díszítő kárpit megrepedt, a föld megnyílt. A sziklasírhoz, ahová temették, őröket állítottak a főpapok, hogy el ne lopják a testet, hisz a jövendölés szerint, a halál utáni harmadik napon elhagyja Jézus a sírját. Vasárnap három asszony, köztük Jézus anyja is, finom kenetekkel a sírhoz mentek, mely nagy földindulás közepette föltárult, megjelent egy angyal, s jelentette, hogy Jézus nincs már ott, föltámadott.

 

A nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól húsvét vasárnapig a nagyhét.


Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére a húsvét előtti vasárnapot virágvasárnapnak nevezzük. Általánosan elterjedt szokás a nagymise előtti barkaszentelés, melyet a pap aztán kioszt a hívek között. A megszentelt barkának gyógyító, rontásűző szerepet tulajdonítottak. Gyakorta leszúrták a földbe, azt tartva, hogy elűzi a férgeket.

Nagycsütörtök

Nagycsütörtökön elhallgatnak a templomok harangjai, azt tartják, a harangok Rómába mentek, ott gyászolják Krisztust. Elterjedt szokás nagycsütörtökön a virrasztás, annak emlékére, hogy Jézus az olajfák hegyén virrasztott.

Nagypéntek

Nagypénteken halt kereszthalált Jézus. A keresztények körében a bűnbánat, a mély gyász és a szigorú böjt napja. A templomokban az oltárakat letakarják, a harangok némák. Ezen a napon a passiojátékok, élőképes felvonulások világszerte ismert szokások. Rómában minden évben a Pápa közreműködésével elevenítik fel a keresztút (Via Crucis) stációit.

 
Nagyszombat

Nagyszombaton véget ér a 40 napos böjt, és újra megszólalnak a harangok. Legjelentősebb eseményei a nagyszombatnak a víz- illetve tűzszentelés. Katolikus templomokban a gyertyát a megszentelt tűz lángjáról gyújtják meg. Az új tűz gyújtása a remény szimbóluma is. Jellegzetes szokás még a feltámadási körmenet szombat estéjén.

 
 
 
 

Húsvét vasárnapján a kereszténység legnagyobb ünnepét, Jézus feltámadását ünnepli.


 

 
 

 

Szokások a népéletben


A húsvéti szertartásokhoz kapcsolódik az ételszentelés szokása. A sonkát, bárányt, tojást, kalácsot a templomban megszenteltették, ezután mágikus erőt tulajdonítottak neki. A morzsából vittek az állatoknak is, hogy jól szaporodjanak, egészségesek maradjanak. A sonka csontját a gyümölcsfára akasztották vagy a földekre vitték a jó termés reményében.

 
 

 
 

Vasárnap hajnalán szokásban volt a Jézus keresés. Ilyenkor sorban felkeresték a falubéli kereszteket. A Zöldág járás szép szokása tipikus tavaszi, a természet megújhodását ünneplő énekes játék. A lányok kettes sorban állva, felemelt kezükből sátrat formálva, énekelve haladtak végig a falun (Bújj, bújj zöld ág…). Bizonyos vidékeken szokás a vasárnapi napfelkeltét valamely magaslaton nézni, hiszen a felkelő nap is a feltámadás szimbóluma.

 
 
 
 
Húsvéti locsolkodás
 

Húsvét hétfő a magyar népéletben a locsolkodás napja. A szokásról már XVII. századi írásos emlékek is fennmaradtak. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán polgárosodott formában (kölnivízzel locsolás) megmaradt a városokban napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Vidéken egykor kútvízzel, vödörből locsolták le a lányokat, sőt egyes vidékeken a patakban megfürösztötték őket, sajnos ha hideg volt húsvétkor bizony betegség is származhatott ebből.

 
 
Locsolóversek
 

Itt a húsvét, eljött végre,

A szép lányok örömére.

Mert a lányok szép virágok,

Illatos víz illik rájok.

 

Kit húsvétkor nem locsolnak,

Hervadt virág lesz már holnap.

Ne fuss el hát, szép virágom,

Locsolásért puszid várom!

 


Pálinkás jó reggelt kívánok e háznak,

Főképp a dolgos szülők jól nevelt lányának!

Elmondom én gyorsan jövetelem célját:

Megöntözöm most a környék legszebb lányát.

Kívánok e háznak hát mindenbõl eleget,

Főképp békességet, egészséget és szeretetet!

 


 

 

Fehérvasárnap

 

Fehérvasárnap vagy mátkáló vasárnap a húsvétot követő vasárnap. A római katolikusoknál a húsvéti ünnepkör zárónapja. Jellegzetes szokása ennek a napnak a komálás vagy mátkálás. A szokás a lányok (ritkábban lányok és fiúk ) közötti barátság megpecsételéséről szól. Komatálat küldtek egymásnak gyümölccsel, borral, hímes tojással, süteménnyel.

 


Húsvéti szimbólumok

 

 

 
 

Húsvéti tojás

 

A tojás ősi termékenység szimbólum, szinte minden népnél fellelhető. A születés, a teremtés (l.: Kalevala), a megújhodás jelképe. A kereszténységben a feltámadás szimbóluma lett. A tojás szimbolikáját még a baromfitartással nem foglalkozó északi népeknél is felleljük, ők a madarak tojásait gyűjtötték az erdőn. Magyarország területén már az avarkori sírokban is találtak díszített tojásokat. A bukovinai székelyek a nagyhéten felállított jelképes Krisztus-sírba is tesznek díszes tojást.

 
 

 
 

 

Húsvéti barkaág


A másik alapvető húsvéti szimbólum Magyarországon a barkaág, melyet a templomban is megszenteltetnek. Ennek eredete a virágvasárnap ünnepléséhez nyúlik vissza. A mediterrán országokban ilyenkor pálmaágat vagy olajágat szentelnek, a hagyomány szerint ugyanis Jézus jeruzsálemi bevonulásakor az emberek a béke jelképét, pálmaágat tartottak a kezükben. A mi éghajlati viszonyaik közepette természetesen a pálmaág nem áll rendelkezésre, ezért itthon a barka vette át ennek szerepét. Északi országokban, ahol a barka sem nyílik ki Húsvétra, valamilyen éppen rügyező ágat vagy száraz virágokat visznek a templomba virágvasárnapon.

 
 

 

Húsvéti bárány


A húsvéti bárány rituális szerepe Magyarországon az utóbbi időben jelentősen csökkent, de ábrázolásokon, képeslapokon még mindig sűrűn találkozni vele. Hazánkban a bárányhús fogyasztása egyre ritkább, bár a múlt század első felében juhtartó vidékeken még gyakori volt a húsvéti tejes (szopós) bárány fogyasztása, amelyet napjainkra szinte teljesen kiszorított a sonka. Mediterrán vidékeken főleg Görögországban és Olaszországban viszont az ünnepi asztal elmaradhatatlan része a sült bárány. A jelkép eredete bibliai, a zsidók bárányt áldoztak Istennek, és bárányvérrel kenték be házuk ajtaját, így a halál angyala elkerülte őket az egyiptomi rabság évei alatt (elkerülés- Pészach). Jézus kereszthalála is az áldozatot hordozza magában, hiszen halála által váltotta meg az emberiséget (Agnus Dei- Isten báránya).

 
 

 
 

 

Húsvéti nyúl

A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered, nálunk csak a polgárosodással, a XIX. század folyamán honosodott meg. Eredete igen érdekes, a húsvéti Holdban egy nyúl képét vélték felfedezni, azonkívül a nyúl maga is termékenység szimbólummá lett, rendkívüli szaporasága okán. Szintén német hatásra terjed napjainkban az a szokás, hogy a barkaágat feldíszítik kifújt piros tojással, apró figurákkal.

 

 

És egy nem hagyományos recept

 

 
 

 

Zöldfűszeres sajtsaláta


12 dkg trappista sajt, 12 dkg füstölt karaván sajt, 12 dkg ementáli sajt, 45 dkg jonatán alma, 1 csokor zöldhagyma, só, őrölt bors, 2 szál friss rozmaring, 1 csokor petrezselyem zöld, 1 ek. dijoni mustár, 3 dl majonéz, friss péksütemény

 
 
 
 

 

Április 14.

Tibor napja. Ha ilyenkor már szép zöld a vetés, akkor jó lesz a szénatermés. A hagyomány szerint ilyenkor szólal meg a kakukk.

 
 
 
 
 

Április 24.  György

Európa nagy részén ősi pásztorünnep, az állatok első kihajtásának napja. Gonoszjáró nap, ezért a kerítésre, ajtóra tüskés ágakat tesznek, hogy a boszorkányokat távol tartsák. Az állatokat - az ártó szellemek, a rontás elkerülése végett - Szent György napi tűzön hajtják keresztül, hogy a füsttől megtisztuljanak. E nap hajnalán lepedővel szedett harmattal kenyeret sütnek, vagy különböző mágikus praktikákat végeznek.

A György- kultusz a sárkánnyal (a gonosszal) viaskodó szent legendájából származik.

 
 

 

Április 25. Márk

 

A kukoricavetés és a búzaszentelés napja. A megszentelt búzaszálakat gonosz űzésre használják. Ha ezen a napon pacsirta, fürj vagy béka szól a búzából, az jó termést ígér.

 
Április 25.

Pál fordulása, a bibliai Saulus Paulusszá változásának története alapján a kemény tél időjárásának átalakulását jósolják erre a napra: "Pál fordulás - télfordulás".

 

 

 

 

Egy gondolat....

 

 

" A reménytelen szerelem sokkal költőibb, költői feldolgozásra sokkal alkalmasabb, mint a boldog szerelem. A költőt is sokkal jobban ihleti: mert az ihlet legfőbb táplálója a vágy, és az ember nem az után vágyódik, aki mellette van, hanem az után, aki messze, elérhetetlenül messze van. "

( Márai Sándor )