Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Elgondolkodtam...

2011.07.23

Kép

 

 

Olvasom,  és különböző riportokban azt hallom, hogy fogy a nemzet. A magyar ifjúság nehezen szánja rá magát, hogy két-három gyermeket neveljen. Talán már egyet is nehezen vállalnak. Vagy talán a magyar fiatal nők azok, akik inkább először karriert építenek? Vagy túl fáradtságos felnevelni már két-három gyermeket? Többet nem is említek.

Valaha 8-10 gyermeket neveltek egészen szegény körülmények között. Igaz, hogy teljesen más idők voltak. Mégis. A nő lelke talán női lélek maradt. Talán mégis inkább a család fontos neki, mint a dübörgő, kemény, független un. emancipált női lét. Jó, tudjuk , körülmények is kellenek ahhoz, hogy normális életfeltételek mellett nőjenek fel a gyermekek. Legyen apa, legyen melegszívű anya, és ne kelljen nyomorogni. És hát időben kellene szülni. Nem negyven felé. ( Természetesen kivétel, aki valamilyen nyomós oknál fogva csak az „ utolsó percben „  tud gyermeket szülni.)

Azt is tudom, hogy ma már szüksége van a nőnek hivatásra, értelmes elfoglaltságra. Főleg majd, ha kirepülnek a gyermekek... Mégis, azt gondolom, hogy ezt is meg lehet oldani. Családi összefogással. Jó pár ismerősöm körében nem ritka a nagy család. És az anyák igazán anyák. Nem voltak depressziósok miközben  csak anyák voltak. Örömüket lelték  az anyaságban, a családban. Persze nem könnyű. De a szeretet, a szeretetteljes légkör, a nyugalom biztosítása mindent megold.

Már azon is elgondolkodtam, mi lenne, ha  főállású anyák lehetnének és tisztességesen megfizetnék őket. Vajon akkor hányan vállalnák ezt a szerepet? És kik? Nagy kérdés.

Azért bízom abban, hogy a nő, nő marad. És vállalja önmagát. A férfiak pedig tisztelik azt a nőt, aki gyermeket ad nekik és meleg , szeretetteljes családi háttér mellett végezhetik munkájukat.

Mert azt hiszem erre is nagy szüksége van a mai nőknek.

Aztán később bekapcsolódik a családi nevelésbe az iskola, az oktatás, az ott dolgozó pedagógusok. Rettentően fontos szerepük van! Jó lenne ezt nem elfelejteni! És nagyon megbecsülni a munkájukat!  Minél több olyan pedagógusra lenne szükség, aki kiművelt, gyermekszerető, hivatását szerető... És még folytathatnám.

Ma, ebben a borús időben ilyen borús gondolatokkal voltam tele. De bizakodom. Kicsi hazámban, bizonyára  lesznek még igazi jó anyák, családok és kiváló pedagógusok, akik itt akarnak élni, ebben az országban. Ha netán néhányan tapasztalatokat gyűjtenek külföldön, majd visszajönnek, és itt hasznosul az, amit begyűjtöttek.

 

 

Kép

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

És  valami egészen más!

 

 Pár héttel ezelőtt A Fonyód-Bélatelepi soron sétálva - már néhány éve - jó pár elhagyott villa
( pl. Nárai-villa, Törley-villa, Márffy- villa, Huszka - villa ) sorakozik. Megvételre várnak.  Ahogy elnézegettem a most már elhagyott, üres Huszka villát, híres operettjeire gondoltam. A Lili bárónő dallamai csendültek fel emlékeimben.

 

 

41116_20100726_22360231.jpg

 

 

 


Huszka Jenő évtizedeket töltött a fenti villában.

 

 

images.jpg

 


Huszka Jenő (Szeged, 1875. április 24. – Budapest, 1960. február 2.) zeneszerző.


Érettségi után, 1893-ban Pestre ment joghallgatónak, de közben beiratkozott a Zeneakadémiára is, ahol Hubay Jenő és Koessler János tanítványa lett. Ebben az időben koncertszervezéssel is foglalkozott, egyik koncertjén lépett először nyilvánosság elé az akkor 18 éves Dohnányi Ernő. 1896-ban végzett mind jogi, mind zenei tanulmányaival. Bár kinevezték a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium díjtalan fogalmazógyakornokának, ő egy év fizetetlen szabadságot kért, hogy Párizsba utazhasson. A Lamoreux-zenekarban első hegedűseként működött, londoni vendégszereplésükön is velük volt.

1897-ben hazatért, és munkába állt a minisztériumban. Ott ismerkedett meg Martos Ferenccel, aki később a librettistája lett. 1898-ban volt első színpadi művének premierje: a Tilos a bemenet! című zenés bohózat szövegét Mérei Adolf írta. Megismerkedett az akkor még ismeretlen Fedák Sárival, és számára írta következő darabját. Az 1902. december 20-án bemutatott Bob herceg hatalmas siker lett, ez volt az első magyar operett, amelyet külföldön is műsorra tűztek.

Huszka Jenő 1960.február 2-án tüdőgyulladásban, éjjel kettőkor felesége, Arányi Mária karjai közt hunyt el. 84 évet élt. Sírja a Budapesti Farkasréti temetőben található.

 

 

 

 

huszka-sir.jpg

 

 


Ismertebb művei:

Bob herceg (Martos Ferenc és Bakonyi Károly), operett (1902. december 20.)
Aranyvirág (Martos Ferenc) (1903. november 6.)
Gül Baba (1905. december 9.)
Lili bárónő, operett (1919. március 7.) [1]
Gyergyói bál (1941. január 4.)
Mária főhadnagy, operett (1942. szeptember 24.) [2]
Szabadság, szerelem (Háy Gyula – Fisher Sándor Jókai Mór után) (1955. április 1.)